A művei - és gondolatiságuk - örök érvényűek. Élete és halála egy reakcióként felfogható reakcióként a világra... Tisztánlátó őrült volt, mint oly sokan... írók, költők, zenészek, filozófusok..... Nyugodjék békében!
Aki még nem látta a filmet, annak kötelező érvénnyel előírom megtekintésre:
Százhúsz éve, 1887. február 13-án született Csáth Géza író, zenekritikus, orvos, a XX. század első évtizedében kibontakozó irodalmi modernség egyik legjelentősebb alakja.
Eredeti neve Brenner József volt, s egy jómódú szabadkai polgárcsalád sarja volt, amely közeli rokonságban állt Kosztolányiékkal. Apja, a művelt, zeneértő ügyvéd fiát is zenésznek, hegedűművésznek szánta. A zenei stúdiumok mellett nem kevés tehetséggel festett is, bizarr színkeverését és vázlatszerű rajzolási módszerét azonban tanárai kritikával illették. 1896-ban a szabadkai gimnázium diákja lett, s érdeklődése új irányt vett, az irodalomnak szentelte figyelmét. Aranyról Vörösmartyról, Széchenyiről szóló dolgozataival több pályázaton is elismerést aratott. Unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Bácskai Hírlapnál jelentette meg első, zenekritikai írásait, majd 1904-ben a Bródy Sándor szerkesztette Jövendőnek küldte el A kályha című novelláját, amely igen kedvező fogadtatásban részesült.
Az érettségit követően Pestre utazott, hogy felvételizzen a Zeneakadémiára. Miután itt elutasították, családja és barátai nem kis megdöbbenésére az orvostudományi egyetemre iratkozott be. Lelkesen és szorgalmasan folytatta tanulmányait, de az írásnak sem fordított hátat. Harmadéves korában a Budapesti Naplóhoz szegődött tárcaírónak és zenekritikusnak, majd 1908-tól a Nyugatban is publikálta novelláit, zenei tárgyú cikkeit. 1908 tavaszán megjelent első novelláskötete, A varázsló kertje, amelyet hamarosan követett az Albíróék és egyéb elbeszélések. 1909-ben lediplomázott, s a neves elmegyógyász, Moravcsik Ernő vezette ideg- és elmeklinika gyakornoka lett. A klinikán folytatott tevékenysége, az ott szerzett tapasztalatai, élményei szervesen épültek be írásművészetébe, az elsők között foglalkozott a freudi pszichoanalízis elméletével.
1910 áprilisában tuberkulózis gyanújával orvoshoz fordult, s mikor orvosa megerősítette feltevését, kétségbeesésében a morfiumhoz menekült. A menekülésből pusztító szenvedély lett, amelynek halálos öleléséből soha többé nem tudott megszabadulni.
1910-ben Ótátrafüreden fürdőorvosként dolgozott, itt ismerte meg Jónás Olgát, akit 1913-ban feleségül is vett. Ez az időszak művészi, orvosi tevékenységének csúcspontja: 1911-ben a pesti Magyar Színház bemutatta két darabját, a Janikát és a Hamvazószerdát, ez utóbbit saját zenéjével, megjelent a Délutáni álom novelláskötete, a zenei írásaiból válogató Zeneszerző portrék, majd egy évvel később kiadták a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjait elegyítő elmeorvosi szakkönyvét, Az elmebetegségek psychikus mechanismusát, amely később Egy elmebeteg nő naplója címmel jelent meg.
1911-13-ban a nyári idényben különböző helyeken fürdőorvosként dolgozott, s egyre inkább a morfium rabjává vált. Megpróbálkozott elvonókúrával is, azonban hiába. 1914-ben hátat fordított Budapestnek, s Előpatakon lett körorvos. Az I. világháború kitörésekor bevonult, de miután fény derült morfinizmusára, felülvizsgálatra küldték, majd szabadságolták. Ismét egy sikertelen gyógykezelés következett, majd Földesen vállalt orvosi állást. 1917-ben végleg leszerelték, ekkor Regőcén lett körorvos. Fizikai és mentális állapota egyre gyorsabban romlott, környezetével is mind több konfliktusba keveredett, s 1919 tavaszán végleg összeroppant. A bajai kórház elmeosztályán kezelték, ám megszökött s hazagyalogolt Regőcére, ahol lelőtte a feleségét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Ekkor ismét Bajára, majd rokonai kérésére Szabadkára vitték. 1919. szeptember 11-én innen is megszökött, Budapestre akart menni, de a szerb demarkációs vonalnál a katonák feltartóztatták. Dulakodás közben egy fiola gyorsan ölő mérget morzsolt szét a szájában, s azonnal meghalt.
"Az anyag, az érzékek írója volt, a testé, a fájdalomé, a gyönyöré, de mindenekfelett annak a kísérletezésnek az írója, melybe belepusztul a test" - írta róla Illés Endre. Műveinek meghatározó élményforrása a gyerekkor világa volt, a titkok, a varázslatok, az álmok ideje, hőseit nem konkrétan megfogalmazott célok vezérlik, sokkal inkább az elfojtott vágyak, indulatok ösztönzik cselekvésre őket. Novelláit a tárgyilagos, már-már szenvtelen hangnem, a részletező, ám sohasem túlburjánzó leírás jellemzi. Zenekritikusként már korán Bartókra és Kodályra irányította a figyelmet, igen kedvező fogadtatásra talált a Pucciniről írott tanulmánya, valamint a Wagnerről szóló méltatása.
Életének különböző szakaszairól, a morfiummal vívott szakadatlan és reménytelen küzdelméről, testi-lelki állapotának változásáról, kiterjedt szerelmi kalandozásairól naplóbejegyzéseiből kapunk érzékletes képet.
Anyagyilkosság című novellája alapján készítette 1997-ben Szász János a Wittman fiúk című filmet, amely számos nemzetközi fesztiválon szerepelt, s több rangos díjat is elnyert. A rendező az idei filmfesztiválon is egy Csáth-adaptációval jelentkezett, s az Ópium - Egy elmebeteg nő naplójáért elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat, valamint a külföldi kritikusok és újságírók szavazatai alapján odaítélt Gene Moskowitz-díjat.
...nem is értem, eddig miért kerülte el a lábam a SOTE kertjét. Talán a rohanó világ? Talán a tudatalatti félelem, hogy jobb kerülni egy helyszínt, amely nem kis hatással lenne rám? Lényegtelen. Muszáj elmennem oda, ha Szabadkára épp nem is tervezem.
Sziasztok! Tudan nekem valaki segíteni? Nagyon fontos lenne! Csáth Géza valamelyik novellájának kellene az elemzése. Nagyon Köszönöm előrre is annak aki ezt megteszi, "életet" ment vele! :)
Emléktáblát állítottak Csáth Gézának halála 86. évfordulója alkalmából Budapesten. Az író, zenekritikus, orvos első magyarországi emléktábláját egykori munkahelyén, az akkori elme és idegkórtani kórház, ma a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának belső kertjében helyezték el.
Marosits József szobrász- és grafikusművész alkotása a klinika egyik vakablakában kapott helyet. Az emléktáblán az író arcképe és egy fekete-pácolt, megtört tölgyfakereszt-applikáció látható, amelyre Weiner Leó Chopin emlékére írt művének utolsó öt ütemét vésték. Mint a tábla állítója, Kéner Balázs újságíró elmondta: Csáth Géza végrendeletében kérte azt, hogy ilyen fakereszt álljon a sírján. Az író testét Szabadkán jelöletlen sírba temették - jegyezte meg az írónak magánemberként emléket állító fiatalember.
Az emléktáblát, amelynek létrehozását a Magvető Kiadó, a szombathelyi önkormányzat és Varga Tamás szombathelyi tanár támogatta, Kéner Balázs, valamint Esterházy Péter Kossuth-díjas író és Tolnai Ottó vajdasági magyar költő, író leplezte le. Az ünnepség végén az emléktáblánál elhelyezték a Magyar Írószövetség koszorúját és egy tölgyfát is elültettek a klinika kertjében.
Csáth Géza (Brenner József) Szabadkán született 1887. február 13-án, ugyanott halt meg 1919. szeptember 11-én. Sajátos hangvételű, érdekes hangú elbeszéléseiben eleinte a francia írók hatása mutatható ki, majd a modern lélektan eredményei épültek be írásaiba. Az emberi lélek új tájait térképezte fel, s ezzel a XX. század eleji magyar széppróza megújítói közé emelkedett. Jelentős Janika című tragikomédiája. Két legjobb elbeszéléskötete, A varázsló kertje (1908), valamint Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909). Hamvazószerda című műve, amely az írói szándék szerint bábjáték, bizarr ötletével a magyar abszurd dráma előfutára. Zenekritikusként Bartók Béla és Kodály Zoltán első méltatói közé tartozott, kiemelkedő Puccini-tanulmánya és Wagner-méltatása.
Látom, alaposan leült ez a topic, pedig szerencsére létezik (épp nyitni készültem egy Csáth Géza topicot, ha ez nem lett volna).
Csáth Gézát tartom a legnagyobb magyar novellistának (s mellette Hajnóczy Pétert, aki "A Fűtő" c. örökbecsű gyűjteményével örökre a szívembe lopta magát). Csáth nekem olyan, mint egy jó bor, vagy igazán kedvenc zene: nem tudom annyiszor olvasni, hogy valaha is elcsépeltnek, unalmasnak hasson. Ettől igazi művész: a mondanivalója, sajátos (értsd: beteges) lelkivilága az arra fogékony olvasó számára örökérvényű, és a nap 24 órájában izgalmas marad.
A legutolsó Népszabi Hétvége mellékletében is volt róla egy írás: http://www.nol.hu/cikk/368558/, talán ez felpörgeti a topicot.
ez elég szar duma. Szar vagy nem szar, de amikor magukat ifjú értelmiségieknek előadó emberkék, akik azt sem tudták azelőtt, ki az a Csáth, arról picsognak, h így meg úgy, ez nekem kicsit gyomorforgató. Erre gondoltam, és nem arra, h Csáthot olvasni méhg mindig jobb, mint ponyvát. Ha tetsziik persze, h olvassa, ezzel semmi bajom, de ne adja elő magát. És tény, h Csáthot olvasni "entellektüell-körökben" igenis sikk lett.
A repülő Vucsidolt nem összehasonlítani akartam a novellákkal, csak megemlítettem, mint kuriózumot, lévén a Napló sem novella, viszont kuriózum.
Megvannak:
Repülő Vucsidol
Egy elmebeteg nő naplója
A varázsló halála (1987)
Napló
"a divat lett olvasni"-val én nem értek egyet, ma nem igazán mondhatnánk, hogy szépirodalmat divat olvasni. Ma a Jáksóról, Bajorról szóló könyveket, Vujity Tvrtko írásait, a miniszterelnöki interjúkat, meg a Harry Pottert divat olvasni. Ezzel nem egy szintre helyeztem őket, csak ezek a divatosak SZVSZ.
Sziasztok, a Repülő Vucsidolt könyvtárból voltam kénytelen örökre kölcsönvenni, de megkaptam 680 HUF-ért a napokban. A Lazi kiadó elég nagyban Csáthozik, kihoztak pár dolgot. Én spec. a novellákat szeretem, de mindent megveszek és elolvasok tőle. Össze kéne szedni, hogy kinek mi van meg, ki és mikor adta ki. Persze kicsit felháborító, hogy mindenféle kiadók nyakló nélkül dobják piacra az általuk válogatott novellás köteteket. Szinte ugyanaz van mindben, a barom gyűjtő meg nem tud ellenállni úgysem.... Mindjárt beírom, hogy mim van.
nekem is van, még régről egy novelláskötet, a varázsló halála. aztán ezeket a novellákat + másokat adták ki abban a sorozatban, ami az elmúlt években jött, a fehér. a mesék...-en és a fej..-en kívül az elmebeteg nő naplója, és a rejtelmek labirintusában jelent meg tudtommal. de lehet, volt más is, csak nálam kimaradt
Suliban kiselőadásokat kellett tartani a XIX sz-i novellisztikáról és nekem jutott Csáth. Örültem neki, főleg hogy nem Peteleit vagy a Gozsdut kaptam, na és akkor kezdtem el utánajárni a műveinek. Egy novellát kellett bemutatni az életrajzán kívül, az a Kis Emma volt. Egyébként most olvasom a Varázsló Halála című válogatott novelláit, ez három fejezetből áll:
1. Emlékirat eltévedésemről
2. Mesék amelyek rosszul végződnek
3. Délutáni álom
Minden fejezetben 5-10 novella van még a címadón kívül.
A Magvető kiadónál jelent meg a Milleniumi Könyvtár sorozatban ára 590 Ft.
A Napló nem novellás kötet, hanem Csáth naplója 1912-től 1913-ig. Tartalma dióhéjban: Csáth lekerül fürdőorvosnak vidéki fürdőhelyre, ahol elindul a nőzés. Mellette megpróbál leszokni a morfiumról. Mennyi morfium a kupéban, hány nő, milyen pozitúrában? Az a kurva Olgácska, na meg a vén Moravcsik, aki nem támogatja orvosi előmenetelét stb. Rendkívül olvasmányos.
A pontosság kedvéért:
Csáth Géza: Napló
Babits Kiadó
Szekszárd, 1989
80 Ft.
(de én már 20-ért vettem a 90-es évek elején)
Nos a Naplót gondolom nem "irodalmi magasságáért" szereted. :)
A 90-es évek elején kijött nagy tételben, 20 Ft-ért adták, persze a kutya se vette. Gondolom bezúzták szépen. Csáthi történet.
Csáth a kedvenc íróim egyike, gyönyörű gimnáziumi emlék. Kár, hogy divat lett olvasni.
És ha már a Napló szóba került, a Repülő Vucsidol is kuriózum (igaz azt nem egyedül írta).
nekem sikerült beszereznem a Napló című kis novállás kötetét. Nagyon ritkán, egy-egy eldugott kis antikváriumban lehet már csak hozzájutni. Vékony, szürke, puha borítós kis könyvecske. Az elején halványan egy pucér néni fekszik.
A könyv óriási. Szerintem veri a Mesék, melyek rosszul végződnek kötetet!!!
Nekem van Mesék, amelyek rosszul végződnek,
Fej a pohárban meg mégegy, aminek nem jut eszembe
a címe. A Mesék... tetszik a leginkább, mivel ebben vannak a novellái. A publicisztikájának gyűjteményében is vannak érdekes írások. A naplójegyzeteit még nem olvastam. Ja és mindegyik ugyanolyan kiadás: fehér, keménykötésű, az elején egy kép.
Üdv
lusti
P.S.: gondolod, hogy így szilveszter táján mindenki magas irodalomról fog értekezni ;-)))
Sziasztok, csak egy Csáth topikot találtam, az sem pörög:)) Hátha Karácsonyra kapott valaki egy novelláskötetet és bejött neki:)) No, nektek mitek van tőle, milyen kiadásban, és mi a kedvenc?
