keselyoes
2007.04.19
0 0
240
Törnék rá tsók os szenvedéllyel,
Mint farkas teliholdas éccakán:
Üvölt,fogát csikorgatja,szenved
egész éjjel.
Előzmény: soszta (230)
soszta
2007.04.05
0 0
223
Piros alma csutája , /egykisFolk/
Piros alma csutája, Sebes a rózsám szája. Meg kell annak gyógyulni, Ha meg akar tsókolni .
Gyere, rózsám, gyere be, Barna rózsám, gyere ki. Nem mehetek én most ki, Göndör hajam bontom ki.
Kiszáradt a bodzafa, Hun hálunk az éjszaka? Tenálatok vagy nálunk, Ahol nyoszolyát találunk.
Szép a fekete bárány, A fekete szemű lány. Legény is szép, ki barna, Kinek bodor a haja.
Ha te tudnád, amit én, Milyen beteg vagyok én! Olyan beteg vagyok én, Talán meg is halok én.
Most egy legényt ismerek, Kit szívemből szeretek, Mártony, szívem szerelme, Gyere ülj az ölembe
De sok eső, de sok sár, De sok legíny megcsalt már! Ha még ez az egy megcsal, Megátkozom, hogy meghal.
Nihil Lilla
2007.04.01
0 0
208
Bohózat és tragédia, ezer felvonás
csókot kérő, bántó ajkak helyszine
komédia, erkélyi romantikus duett
pirító, komor, kacagtató valóság.
Nevetek, sírok, rá sem rántok
ha valakit ezzel megbántok
nem kellenek igaz barátok
paródia, sötét kacajok helye
már nem kérem, hogy gyere
eldobom vágyaim messzire
eltemetem a Föld mélyére
nem ellenség a nembarát sem
nem fáj már a lüktető seb sem
nem hiányzik szép szó, megértés
élet, Te nyamvadt képtelenség...
Nihil Lilla
2007.03.31
0 0
199
Az én hitem sötét és rideg
az jó, ha senki nem szeret
nem fogják óvón kezemet
nem fogom óvón kezüket.
Ha senki nem érint már meg
sem testem, sem lelkem
ha szabadon futhatok el
ha nem marasztal semmi csel
ha letépem undok láncaim végre
ha megyek az utamon, talán előre
talán hátra, talán lefelé, de magam
nem lesz láncom, nem lesz terhem
nem kell, hogy legyen bármi tervem
nem kell kényszer, sem kötelék már
mert a megnyugvás csókja vár
nem lehet kín és nem lehet gyász
nem létezem, most sem látsz
nem létezik semmi máz
csak békesség, semmi más.
Nihil Lilla
2007.03.31
0 0
196
A csókot végül ő fogja Ránk lehelni,
talán éjjel, csendesen osonva,
talán másként, kínokat hozva,
hiszem mégis: édes a csókja!
Nyári vihar, tikkasztó port mosva
parány ábránd, valót feledve
átvetve a semmibe, sietve
tudom én, édes a csókja!
soszta
2007.03.31
0 0
194
Etess, itass tsókkal!!!!
Csendköppeny elvetted
ringó ingoványra vetetted
vibráló testemet megérintetted
az el nem tsókolt tsókok üzenetével
a be nem váltott tsókok ígéretével
Ha szólsz szavak nélkül
és a kérdést nem hallva
szilaj nyelved vágya számat uralva,
rejtett zugaim kutatva,
fejet hajtok a beteljesedésre
hol együtt van jelen rossz és a jobbik része
Csak akkor vagy fent ha létezik lent is,
Akkor tudsz elmenni ha voltál már bent is. :)
Mindegyikünk a másik ellenható párja,
Közös jelenlétünk az élet alfája.
Előzmény: Törölt nick (193)
soszta
2007.03.30
0 0
192
Tudom
fénytelen , végtelen
útvesztők mélyén
bolyongunk elveszünk
de Te
tsókok ösvényén, ringó ingovánnyal,
annak, lillán bódító illatával
mindent elnyelő, csábító délibábbal,
lépdelsz és lüktet a sötétlő világ
A nap alatt a hold idő taposta csendköpenyét felveszem
és az el nem tsókolt tsókok hallott ígéretét elteszem.
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!