Emailen kaptam, gondoltam, megosztom: ...
Most már értem, miért nem mennek a cigányok Svájcba - csak Kanadába,
Franciaországba, Dániába...
Hat napos tanulmányi útról tértem haza, Svájcból.
Ott is rengeteg a cigány, de ott azt látjátok, hogy keményen dolgoznak, mint
ahogy azt nekem két hotel tulajdonosa elmondta:
következő motivációjuk van:
- munkanélküli segélyt csupán öt megszakítás nélkül ledolgozott év után
kapnak.
- ha a felkínált munkát elutasítják, semmilyen támogatást nem kapnak.
- ha a munkát saját hibájuk miatt vesztik el - pl. alkoholt fogyasztanak a
munkahelyen -, akkor támogatást nem kapnak.
- ha a községi lakást vagy az állami tulajdont megkárosítják, akkor ki
kell fizetniük a javítást, vagy leülni börtönben és ott dolgozni, míg ki nem
fizetik az adósságot.
Érthetetlen számomra, hogy senki sem kritizálja Svájcot, hogy nem akarják
munka nélkül etetni a hátrányos helyzetűeket.
És Európában senki sem beszél svájci rasszizmusról..
Ezért azt szeretném, hogy a parlamenti pártok gondolkozzanak el ezen és ők
fizessék a különböző szociális segélyeket, ha már ilyen megfordított
rasszizmust tettek lehetővé a rendszerváltás után...!
A svájci megoldás bölcs államvezetésre vall.
Sajnos a rendszerváltás utáni kormányainkban a bölcsességnek írmagja sem lelhető fel, tevékenységük eredményeként egyszerűen elfogyott a munkalehetőség!
Az utolsó bekezdés szerinti javaslat téves, a pártoknak ugyanis csak állami támogatásból (az adóforintjainkból) van pénzük!
Az én javaslatom az, hogy azok fizessék a segílyt, akik a helyzetet előidézték, akik rendszerváltás után államvezetési funkcióban voltak, illetve ma is vannak!
Tegyék ezt kizárólag a méltánytalanul összeharácsolt vagyonuk, érdemtelenül magas nyugdíjuk, fizetésük és költségtérítésük terhére!
A kormány és az Országos Roma Önkormányzat tavaszi keretmegállapodásának értelmében 1.100 roma származású ember bevonásával öt megyében már szeptember 1-jével belvízelvezetési mintaprogramot indítottak - idézte fel a helyettes államtitkár. Tájékoztatása szerint már zajlanak az előkészítő munkálatok a 2012-es közfoglalkoztatásról, amelyre 132 milliárd forintot irányzott elő a költségvetési javaslat. A következő évben mind a 94 halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben elindul a program.
További erőfeszítésekre van szükség a nemzeti romaintegrációs stratégiák sikeréhez - Bizottsági dicséret Magyarországnak
2012. 05. 23.
A mai napon mutatta be az Európai Bizottság a tagállami romaintegrációs stratégiákról készített jelentését. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő, a romák társadalmi befogadásáról szóló európai parlamenti jelentés előterjesztője a dokumentum kapcsán kiemelte: "A legtöbb tagállami stratégia alapos és megfelel az stratégia elvárásainak, de a kezdeményezés sikeréhez még számos egyéb feltételnek kell teljesülnie". Az Európai Bizottság értékelése több esetben is követendő példaként említi a magyar stratégiában felvázolt konkrét intézkedéseket.
...
Az Európai Bizottság értékelése több esetben is követendő példaként említi a magyar stratégiában felvázolt konkrét intézkedéseket, többek között a romák egészségügyhöz való hozzáférése és a lakhatási helyzetük javítása terén.
Háttér: Az Európai Romastratégiát a soros elnökség védnöksége alatt 2011 júniusában fogadták el az Európai Unió állam és kormányfői. A stratégia az Európai Parlament korábban elfogadott jelentésére épül, melynek kidolgozója Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő volt. A dokumentum többek között kötelezte a tagállamokat, hogy 2011. év végéig nemzeti romaintegrációs stratégiát nyújtsanak be, amelyben menetrendet és konkrét intézkedéseket határoznak meg a romák felzárkóztatására. A dokumentum négy kiemelt területet határoz meg, amelyeken előrelépést kell elérni a romák társadalmi befogadása terén: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás.
Magyarország a 27 tagállam között elsőként nyújtotta be saját nemzeti romaintegrációs stratégiáját.
Az Európai Bizottság 2012-es munkaprogramját mutatta be Vivane Reding alelnök az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának ülésén. Beszédében a biztos kitért az európai roma stratégia minél hatékonyabb végrehajtásának szükségességére, valamint méltatta a jelentéstevő Járóka Lívia fideszes EP-képviselő munkáját. A néppárti politikus válaszában a romák és kirekesztett közösségek erőteljesebb bevonását sürgette a róluk szóló döntésekbe.
Reding biztos beszédében kiemelte a stratégia jelentéstevőjének, Járóka Líviának munkáját, akinek az EP nagy többsége által támogatott jelentése a bizottsági dokumentum alapjául szolgált.
Ehhez képest az előbb azt olvastam, hogy a rendszer kábé úgy néz ki, hogy az elmúlt 24 hónapból 12 hónap munkaviszonynak kell meglenni a segélyhez, ami max 400 nap lehet, az összege alapból az előző bér 70 százaléka és levonásokkal büntetik, ha valaki nem tudja igazolni, hogy keres is munkát. Lehet, hogy nem pont így van, de fél perc alatt ennyit találtam, többet meg nincs kedvem rászánni.
"Ez a vélemény általános a kérdezett ormánsági gyűjtők körében. A kemsei Schmitt Anita két óra alatt két zsákot gyűjtött tele bodzavirággal. A mérleg 19 kilót mutatott, s ezért – mivel a nyers virág kilója 90 forint – 1710 forintot kapott. A 31 éves asszony élettársával és 9 éves kislányával él együtt. Ő és párja egyaránt munkanélküli, segélyük és a családi pótlék nem egész 70 ezer forint. Amikor arról kérdezem az asszonyt, miért nem folytatta a szedést, a fekete hajú, vékony teremtés ennyit felel: – Egyedül voltam, talán holnap a párommal visszamegyek. – Ha ketten napi 5-6 órában szednek, akkor havonta együtt 150–200 ezer forintot megkereshetnének – jegyzem meg. Az asszony úgy néz rám, mint aki ennek még sosem számolt utána. Hosszú hallgatás után megszólal: – Annyit nem lehet megszedni. – Nincs annyi bodza? – De, van. Csak az sok idő. – Van más, jobban fizető munkájuk? – Nem, csak ez van. Mehetek bármerre, mindenütt hasonló válaszokat kapok. Vajszló és Páprád közti út mentén is bodzát szed egy segélyből élő középkorú házaspár délelőtt tizenegykor. – Délben leállunk – feleli a férfi, amikor arról kérdezem, meddig maradnak. – Addigra összejön jó harminc kiló, az körülbelül háromezer forint. – Nem érné meg maradni, vagy délután visszajönni? – Dolgunk van otthon. – Milyen dolguk? – Egy ház körül mindig akad munka. A kérdezett gyógynövénygyűjtők többnyire csak bodzára mennek, és általában akkor ballagnak vagy bicikliznek ki a határba a fülledt illatú virágot termő bokrokhoz, ha anyagilag már nagyon megszorulnak. Vagyis két-három naponta."
"Csányoszrón Kisfali Károlyné – egy vajszlói vállalkozó megbízásából – vásárolja fel a helybéliektől a gyógynövényeket, miközben maga is gyűjt. A 61 éves, nyugdíjas asszonytól megtudom, hogy a 770 lelkes faluban – ahol az aktív korú lakosok fele állástalan – alig 4-5 ember gyűjt gyógynövényt. – Szóltam az egyik utcabeli férfinak,akinek nincs más jövedelme csak a segély, hogy próbálja meg, mégiscsak bejön neki egy kis pénz – mondja Kisfaliné. – Azt morogta, hogy ilyen kevés pénzért szégyen dolgozni, inkább elvan otthon."
Ha a svájciak nem járnak a török kocsmájába, mert az török és ebből következően a svájciak magatartása rasszizmus, akkor az is rasszizmus, ha például a különféle "migrációs hátterű európaiak" nem járnak az őslakosok intézményeibe és helyette a sajátjukban múlatják az időt.
"Te jársz cigókocsmába, ahol a plafonig álló cigifüsttől + telített izzadságszagtól, röpködő székektől-asztaloktól, 130 dB-es üvöltözéstől a saját hangodat se hallod?"
Hát most hirtelenjében beleköthetnék abba, hogy Svejcban azért biztosan nem életveszély bemenni bármelyik kocsmába ("Ott, ha megálltam volna egy ház előtt, és nézegettem volna befelé az udvarba, legalább ketten kihívták volna a rendőrt"), de nem teszem. :)
Viszont Podhorsky kartács valami ilyesmit is ír: "Laktam ott egy kis ideig egy török vendéglősnél, aki svájciabbul viselkedett a svájciaknál". Nos, szerinted ez arra utal, hogy az ő kocsmájában török körülmények (bármit is jelentsen ez) uralkodnak, vagy svájciak?
"Ez nem rasszizmus."
Amit leírtál, az talán nem. Viszont az egy elképzelés.
Amit viszont a kartács írt le - valóságként -, ammeg bizony az.
De szemtől szembe mindenki nagyon udvarias, mindenkivel...
És a szállodákban is románok meg magyarok a mosogatók, spanyolok a szobapincérek, satöbbi. Már a kisfőnökök se svájciak. A svájci munkás nagyon drága. Jártam néhány csokiüzemben, tele vannak kelet-európaiakkal. Ha becsületes a fizimiskád és makogsz németül, még a tanyasi gazda is felvesz trágyázni.
A svájci idill egy romantikus ábránd. Svájcban szigorúan számol mindenki.
Te jársz cigókocsmába, ahol a plafonig álló cigifüsttől + telített izzadságszagtól, röpködő székektől-asztaloktól, 130 dB-es üvöltözéstől a saját hangodat se hallod?
Naugye!
Ez nem rasszizmus. Az svájci ember kimért, nyugodt, ha be akar ülni valahová, akkor nem arra vágyik, hogy török férfiak üvöltözését hallgassa (nők nem járnak ilyen helyekre).....
Meglehet igaza van! A múltkor megszállta cégünket egy nemzetközi auditor sereg. kijöttek vagy 15-en. No, egyse volt cigány. Szemét rasszisták. legalább egyet felvehettek volna, de nem!!!! Inkább hoztak külföldről 2 fő eredeti WASP-t, 1 ázsiait, volt köztük egy francia, a többi magyar.
A rasszisták inkább drágábban hoztak külföldről munkaerőt, minthogy felvettek volna 4 munkanélküli cigányt! Borzalmas!!!
