Keresés

Részletes keresés

Topikcím:Ne legyél beteg...
Topikleírás:DRÁMAI KÖVETKEZMÉNYEK A finanszírozási nehézségekkel küzdő mentőszolgálatot felkészületlenül érték az április 1-jei kórházbezárások miatt megnövekedett feladatok. A megszorítások nem tették lehetővé a jelentős fejlesztéseket, költségvetésükbe pedig eleve teljesíthetetlen tételeket terveztek. Idén várhatóan 1,7 milliárd forinttal maradnak el bevételeik a költségvetésben szereplő számoktól. A 2006-osnál például magasabb bevételt terveztek a betegszállításból, miközben a kormány szerint a mentés reformja nagyobbrészt abból állna, hogy a szállítást - és persze az ebből származó bevételeket is - vállalkozóknak adják át. A mentők helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint hogy bevételeik 83 százalékát kell bérre fordítaniuk, holott dolgozóik átlagfizetése nem éri el a bruttó egymillió forintot - évente. A következmény drámai. Noha sokan abban a hitben tárcsázzák a 104-et, hogy a kiérkező járműből mentőszakorvos száll ki, ez az ország legnagyobb részén nincs így. Nógrád megyében például idén már egyetlen teljes állású oxyológus szakorvos sem dolgozik, Győr-Moson-Sopronban pedig elvileg ugyan 24 órában szolgálatban áll egy rohamkocsi, ám átlagosan csak napi két órában dolgozik rajta mentőszakorvos. Hasonló a helyzet Szabolcsban, ahol egyetlen részállású mentőszakorvosuk van. Márpedig nem a műszer, hanem a szakember teszi a rohammentőt. Az alacsony bérek és a megterhelő munka miatt egyre nagyobb a hiány ebben a szakmában, ezért a rohammentők az órakeretük mintegy harmadában nem szakorvossal vonulnak ki, így rohamkocsiból esetkocsivá minősítik vissza őket. A hierarchiában eggyel lejjebb álló esetkocsikról pedig gyakran a felsőfokú végzettségű mentőtiszt hiányzik, csak mentőápolóval dolgoznak, vagyis rangvesztve, egyszerű mentőgépkocsiként futnak ki. Ráadásul a mentőápolók 25 százalékának nincs szakképesítése. A túlmunka tilalma miatt a Dél-Dunántúlon az elvileg nonstop dolgozó mentőegységek egy részét éjszakára leállították, abban bízva, hogy legalább a szomszédos állomásokon szolgálatban van egy esetkocsi. Csakhogy a diplomás mentőtiszteket ott is pihentetniük kellett, ezért őket esetenként pusztán injekciózási engedéllyel rendelkező ápoló helyettesítette. ROMLÓ ÉLETESÉLYEK Nemcsak az határozza meg valakinek az életesélyét, hogy hol lesz rosszul - például Budapesten vagy valamelyik orvosi egyetemmel rendelkező nagyváros közelében -, hanem az is, hogy milyen napon és melyik napszakban. A munkaerőhiány miatt olyan súlyos esetekhez sem tudnak rohammentőt vagy esetkocsit küldeni, amikor indokolt lenne, és ez már a mentők értékelése szerint is veszélyezteti a betegellátás biztonságát. Csak a Fejér, Veszprém és Komárom megyéből álló régióban 15 ezer ilyen esetet regisztráltak. Könnyen elképzelhető, micsoda felelősség terheli a középfokú végzettséggel vagy esetleg egy kéthetes tanfolyammal útnak indított mentőápolót, akinek életveszélyben lévő betegeket kell orvos nélkül ellátnia. Ilyen eset volt például a Szigetvárról a kórházi orvos hibájából elküldött, mandulaműtéten átesett, később elvérző gyermeké, akit egy középfokú végzettséggel rendelkező mentőápolóra bíztak. Vagy a mindszenti betegként emlegetett férfié, akinek életét egy szakképesítés nélküli mentőápolónak kellett volna megmentenie a szentesi kórház felé vezető országúton. Igaz, mindkét esetben jött a segítség, de akkor már a képzett mentős is tehetetlen volt. Észak-Magyarországon csaknem minden második esetben mentőápoló lát el olyan feladatot, amihez diplomás mentőtisztre lenne szükség. A különbség nemcsak abban áll, hogy több ember hal meg, mielőtt kórházba érne vele a mentő, de gyakran előfordul, hogy a beteg fájdalmát nem tudják csillapítani, képtelenek összeilleszteni a törött végtagot, vagy nem képesek folyadék-utánpótlásról gondoskodni - például azért, mert a mentőápoló nem rendelkezik engedéllyel, hogy bekösse az infúziót.
Kulcsszavak:
Megjegyezhető URL:
Kép: [nincs]
Létrehozó:mac
Létrehozás dátuma:2007.11.07 16:28
Státusz:aktív

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!