A vicc az hogy az öszödi beszédben tényleg benne van, hogy Feri valamiféle progressziót akar elindítani. Zártkörben pont azt magyarázta a pártfunkciknak, hogy nem tartható tovább az a gyakorlat hogy mindenki a benzinpénz elszámolásért, bizottsági helyekért és önkormányzati pozíciókért tülekedik. Azaz véget kell vetni a posztfeudalizmus gyakorlatának és el kell kezdeni egy alapvetően új utat a pártban.

Más kérdés hogy a betokosodott, magyar pártállami rendszerben szocializálódott káderállomány köpni-nyelni nem tudott kínjában amikor ezt meghallotta. Egyértelmű hogy valaki bentről szivárogtatta ki a beszédet, ráadásul hirtelen haragjában, mert veszélyben érezte feudális előjogait. Ahogyan az egész párt be is tojt, hogy elmaradnak a benzinpénz elszámolások, bizottsági helyek és a sok-sok munka nélkül lehúzott lovetta.

De legjobban attól tojtak be, hogy tényleg csinálniuk kellene valamit, megváltoztatni azt a rendszert amibe beleszülettek, ami szép kövérre hízlalta őket és amelynek jó vastag pénztárcájukat köszönhetik. A rendszert, ami 500 éve változatlan.

Dózsa felkelés óta gyakorlatilag csak Rákosi és a szovjetek tudták megingatni a magyar feudális előjogok Werbőczy által szilárdan lebetonozott monolitját. Kádár gyorsan vissza is állította a vidéki párttitkárok, üzemi és tanácsi vezetők előjogait, az Antall féle mdf pedig lényegében visszahelyezte jogaiba a magyar arisztokráciát és köznemességet. Természetesen nem a történelmi arisztokráciát, hanem az éppen hatalmat gyakorló pártállami hatalmi strukctúrát.

Szóval Öszöd után végül pont az ellenkezője történt annak amit Gyurcsány akart. Mindenki a maximumra állította a szivattyút, egy utolsó nagy rohamot indítottak hogy mindent ellopjanak ami csak mozdítható.

Ebből a tanúság röviden annyi, nagyszabású reformot Mo-on nem lehet a régi emberekkel levezényelni. Ehhez új emberek kellenek és egy erősen centralizált hatalmi központ, amelyet a kiskirályok és köznemesek nem tudnak megpuccsolni.

Egyébként ideje lenne végre tényleg felszámolni a posztfeudalizmust.