"Ám boldogságon az élet elkerülhetetlen boldogtalanságának elviselését, méghozzá könnyûszerrel történõ elviselését érti. Ennek a filozófiának a magva a rendíthetetlenség és az önuralom, a szenvedélyek, az affektusok fölötti uralom képzete." - írta out of order az idézetben.

Schopenhauer aforizmájában nem ebben a jelentésében áll a boldogság fogalma, hanem abszolút hétköznapi, konvencionális értelmében.