Káposztarépát már találtam. Itt tarlórépa néven fut.
Azért nem pontosan:)
Tarlórépa /Kerekrépa/ (Brassica rapa L. var rapifera Mtzg.)
Takarmányozásra és emberi fogyasztásra egyaránt alkalmas. Édeskés ízű. Régebben kerékrépának is nevezték és az étkezési káposztáshoz hasonlóan savanyítva is fogyasztották. Kétéves növény, az első évben húsosan megvastagodott gyökeret fejleszt, majd a második évben hozza virágait.
A csapadékos éghajlatot kedveli. Szinte minden talajon megterem. A fagyokat jól tűri. Jól előkészített, mélyen megmunkált magágyat igényel. Nem szükséges a közvetlen tápanyag-utánpótlás.
Vetési idő: májustól augusztusig. Júniustól másodvetésű növényként tarlóba vethető.
Vetése: 2-3 centiméter mélyre vetünk, 40 centiméteres sor- és 15- 20 centiméteres tőtávra.
Vetőmagszükséglet: 30-50 g / 100 m2
Szedése: októberben, november elején szedjük fel, amikor az idős levelek elszáradtak, a fiatalok világoszöldek, földre lapultak. A fagyokra nem érzékeny.
http://www.terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/tarlorepa.html
Van lilás (Horpácsi lila), és teljesen fehér változata
Karórépa vagy kápossztarépa
töves répa, helyesebben töves repce (növ.), a Brassica Napus L., vagyis a vetett repce fajtája (var. rapifera Metzg. vagy napobrassica Döll, répakáposzta). Gyökere cövek- v. orsóforma húsos, levele sima, a felső szivded lándsás, az alsó félbeszárnyas. Két fajtája ismeretesebb: 1. Br. Nap. var. esculenta, fehér gyökérrel (földi kalaráb), 2. a sárgagyökerü v. svéd kélrépa. Táplálóbb a kerekrépánál, kitünő takarmány, de főzik is. Tartalomrésze 1,548 fehérjés anyag, 0,079 zsiradék, 1,974 cukor, 4,817 más nitrogéntelen anyag. 1,3335 celluloza, 0,957 hamu és 89,390 viz. L. Álgumó. A K. nyirkos éghajlat alatt díszlik csak, mely okból főleg Angol-, Svéd- és északi Németországban termesztik, ellenben hazánkban csak az É-i megyékben, a káposzta között művelik, épp ugy, mint a káposztát, azaz rászákat nevelnek, melyeket tavaszkor kiültetnek. Egyébkénti művelése a takarmányrépáéval megegyez, csakhogy nem tartható oly jól el, mint emez. Nagyban való termelésnél késő őszig künn hagyják s az állatokkal a helyszinén föletetik. Kataszt. holdjáról 150-250 q gyökér nyerhető.
Nóra leírása szerint:
Karórépa, Brassica napus var. napobrassica. Finom nyersen is és főve is, jól bírja a hideget. Tavaly még tavasszal is szedtem belőle. A zsengébb leveleit is meg szoktam enni.
Ahonnan a magot kaptam, ott tavasszal vetik. Próbáltam akkor is, de nagyon ellepték a káposztapoloskák, nálunk jobb a nyár végi vetés. Így télre megnő, ha nem is olyan nagyra, mint a tavaszi, és pont az ínséges időben lehet frissen enni.
Mézontófüvet virágmagok között árusítják (Facélia, phacélia néven is)
A vetésidő, a használat meghatározója. Magtermesztési céllal a facélia március végén-április elején vetendő. Méhlegelőnek szintén áprilisban kezdhető a vetése, ami 1-2 hetes szakaszolással akár június közepéig is eltarthat. A túl korai vetések az állomány „megfázását” ritkulsáát, sőt kipusztulását is eredményezhetik. Zöldtrágyának az év bármely szakában vethető, az ugaroltatni kívánt táblába akár önmaga után is. Mulcsnak még az augusztusi vetések is sikeresek lehetnek.
