Nem volt nagyon gáz, csak megint azt mondta, hogy "majd meglátjuk". És nekem ez ezen a ponton már nem elfogadható válasz. A 30. héten vagyok. Mindjárt szülök. Arra egyébként nem volt lehetőség, hogy hosszasan elbeszélgessünk. Emellett tudom, hogy mégegy császárt a Klinikán egyszerűen nem akarok végigélni. Nincs az az isten.

Viszont ma a dúlával az első találkozó nagyon-nagyon pozitív élmény volt, és ezzel egyáltalán nem mondtam semmit, mert annyira nagyon jó volt, hogy azt nem tudom leírni. Megerősített, lenyugtatott, nagyon sok információval látott el, nagyon egy húron pendülünk, két és fél órát töltöttem el nála, és csak beszéltünk, beszéltünk, teáztunk, kekszeztünk, és nem volt semmi sietség, egyszerűen erre vágytam már ezer éve, hogy valakivel, aki nem mellesleg ott lesz végig a szülésemnél, át tudjam beszélni rendesen a dolgokat. Az előző szülésemet, az utána következő történéseket, de még gyerekkori dolgok is előjöttek. Ilyet egy nőgyógyásszal az ember soha nem tud megtenni... És szerintem részben ezért is lehet egy csomó félreértés, rossz érzés egy szülés során. Mert egyszerűen nem is tudhatja az orvos, hogy mik a félelmei vagy az igényei annak a nőnek, aki épp nála szül.