(Visszafele olvasom a kommenteket, szóval lehet h megint többször fogok valakinek válaszolni. :D)

Homokon érdemes tavasszal trágyázni, mert ősszel nem jó felforgatni a talajt: a lazább homokból még könnyebben kimosódik ősszel és télvízkor az egyéb tápanyag. Ez az, amiért a homokot műtrágyázni egyáltalán nem szokás (a trágyát szokták nitrogénezni az érést elősegítendő), mert nincs is értelme.

Kötöttebb, tápanyagtartóbb talajon ősszel kell trágyázni, hogy vetés és ültetés idejére már elvegyülhessen a talajjal némileg, és hogy a csapadék könnyebben átjárhassa a megmozgatott földet. A műtrágyázás itt pedig évi többszöri, már ha van, ugye. Kellő, megfelelő nitrogénszintű istállótrágya bedolgozása mellett általában nem szükséges, csak ilyen kevés állat mellett nehéz hozzájutni. Nekünk vannak kecskéink, és két ló trágyájának nagy részét is megkapjuk mindig, így ez itt nem gond.

A trágya, ha elég érett - földszerű, már szinte szalma nélküli, nedvesen szétmorzsolható - már nem éget megfelelően beleforgatva a talajba. Persze a mag ne közvetlenül bele kerüljön, így pl. a vetőároknál erre ügyeljünk. Érdekes egyébként, hogy a cserebogárpajorral fertőzött trágya elég jó minőségű, mert jól megdolgozzák, átrágják. Csak aztán hatalmas munka kiválogatni, és óhatatlanul is kerül egy-kettő a talajba is.