Morvai újabb kirohanása az EP-ben - Videó!
Morvai Krisztina ismét alkotott az Európai Parlamentben (EP). A Jobbik EP-képviselője egy vita során úgy fogalmazott: a cigány szülők lányaikra hárítják át "sok gyermekük" gondozásának terheit, és a legjobb az lenne, ha megvonnák tőlük a családi pótlékot és a segélyeket. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint Morvai úgy viselkedik, mint a náci Németország fajbiológiai kutatóintézetének áltudósai.
Morvai Krisztina igen aktív az EP-ben, a magyarországi kampány kellős közepén is szakít időt felszólalásra. A képviselő március 9-én a romákról szóló vitában fejtette ki véleményét, amelyben hangsúlyozta: a cigány gyermekek számára a felemelkedés egyetlen lehetséges útja a rendszeres iskolába járás, és rendkívül sajnálatos, hogy rendszeresen hallják azoknak a szülőknek a mentegetését, akik ezt nem mozdítják elő, illetve egyenesen akadályozzák.
Morvai szerint ebből a szempontból különösen is a diszkrimináció tárgyai, illetve alanyai a "cigány lánygyermekek, akikre a felelőtlen szülők sokszor ráterhelik a sok gyermek gondozásának és az otthoni teendőknek a súlyát az iskolába járás helyett".
A képviselő úgy vélekedett, az államnak felelősséget kéne vállalni arra, hogy ilyenkor a gyermek védelmében fellép és bírsággal, büntetéssel, illetőleg a családi pótlék vagy más segélyek megvonásával kényszeríti, kötelezi a szülőt, hogy a gyermek érdekében a gyermek jogait biztosítsa.
Nem fajspecifikus probléma
"Ez egy áltudományos állítás, amellyel nem szabad érdemben foglalkozni" - reagált Morvai szavaira Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, aki szerint Morvai úgy viselkedik, mint a fajbiológiai kutatóintézet áltudósai a náci Németországban. Általánosító, rasszista nézeteket képvisel, amely nem a létező problémák megoldására összpontosít, hanem a cigányellenes indulatok továbbszítását célozza.
"Az EP-képviselő kulturantropológusként adja elő magát, de jobban tenné, ha maradna a kaptafánál" - tette hozzá. Horváth Aladár szerint az iskolába nem járás nem fajspecifikus kérdés, hanem társadalmi, szociológiai probléma, amely a leszakadó társadalomrészhez tartozóknál gyakrabban fordul elő.
"Az iskolába nem járó gyermekek aránya a teljes lakosságon belül 5-8 százalék, tehát ha figyelembe vesszük, hogy a gyerekeknek több mint 10 százaléka cigány, akkor már eleve nem lehet igaz a feltevés általában a cigányokra" - húzta alá.
Morvai bírsággal kapcsolatos felvetéséről szólva pedig elmondta, a magyar törvények most is megbüntetik a szülőket, ha gyermekük nem jár iskolába: vagy pénzbírsággal, vagy közmunkával, vagy elzárással sújtják őket.
"A családi pótlék pedig mindenütt a világon a gyermek neveltetésére szolgáló állami támogatás, nem keverendő össze semmivel. Attól létezik, hogy egy gyerek megszületett, nem attól, hogy jár-e iskolába vagy sem" - szögezte le.
A témában megkerestük az Szociális és Munkaügyi Minisztériumot is, ám a tárca nem kívánt az ügyben nyilatkozni.
Többet árt, mint használ
Morvai cigányozása nem az egyetlen figyelemfelkeltő eset Morvai EU-beli munkáját illetően. Viviane Reding luxemburgi EU-biztos jelölt meghallgatásán a levezető elnök többször is hallgatásra intette a képviselőt, aki először Göncz Kinga felszólalásába próbált beleszólni, majd Reding egyik válasza után közölte, hogy kérdezni akar valamit, annak ellenére, hogy nem lehetett közbeszólni.
"Elnézést, de nem önnél van a szó" - közölte ekkor az elnök, majd kikapcsolta Morvai mikrofonját, aki azonban nem zavartatta magát, beszélt tovább. Az elnök ekkor újra elmondta, hogy nem nála van a szó, majd megkérte, hogy legyen udvarias és kövesse a szabályokat, mint mindenki más.
Bár többen elmondták már, hogy az ilyen jellegű kirohanások ártanak Magyarország EU-beli megítélésének, ettől függetlenül Morvai nem szándékozik változtatni a viselkedésén. A képviselő korábban közleményében azt írta, a jövőben hasonlóképpen fog eljárni a hasonló becsapások esetén. Vagyis, kérdez, ha kell, akkor is, ha nem nála van a szó és erre nem kapott engedélyt.
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=627587
