Ti hogy álltok a talajfertötölenítéssel?
épp néhány napja köszörülte rajtam Vezso a nyelvét, hogy én szoktam földet sütni, pedig már nem szoktam. Valahogy nem tapasztaltam látványos eredményt, bár a másik szörnyü trehányságom meg az, (újabb mély virtuális meghajlás Il elött, akinek nemcsak arra van ideje, hogy csodáltos mintakertet gondozzon, és tapasztalatait szisztematikusan rögzítse, hanem mindezt még blog formájában közzé is teszi, és mindezek után még arra is marad energiája, hogy itt rendszeres lelki segélyt nyújtson), hogy képtelen vagyok rá, hogy módszeresen följegyezzem a tapasztalataimat, tudjam, hogy más években mit mikor csináltam, mi vált be és mi nem.
Nem; én még a saját káromon se tanulok: elfelejtem, és újra elkövetem.

Nos a fertötlenítés is újra meg újra elmarad, ha mégis megtörténik, én Dithane-nal való beöntözéssel szoktam ezt intézni. Ti?
Én nagyon kevés dolgot szoktam ládába vetni, mert meg akarom spórolni a tüzdelést, meg akkor nem is tudom kontrollálni a mennyiséget, és sajnálom a maradék növényeket. Ezért szemenként (párosával) tejfölöspohárba szoktam vetni. Aminek elég nagy magja van, azzal nem is szokott baj lenni, de amit mégis ládába vetek, mert a máxemnél is kisebb a magja, az rendszeresen megpenészedik, vagy alig kibújva palántadölést kap. Egy egész láda frissen kelt Lobeliamagot kell épp most kidobnom. Alig kikelve ilyen lepedék jelent meg rajtuk és mind eldöltek.
csávázni sem szoktam; nem nagyon tudom hogy kell.
Ti ezeket hogy intézitek, és mivel?