... csak magamat pontosítottam - te jól írtad, a törvény szövege szerint a "megalapításról" nyilatkoznak:

"9. § ... nyilvántartásba veszi, ha
a) az egyházat legalább száz természetes személy megalapította,"

... és persze e mellett igaz az is, hogy két fő is alapíthat (nem bejegyezhető) egyházat. (én arra az esetre gondoltam, hogy például öten megalapítják, aztán ha a létszám eléri a 100-at akkor bejegyezhetik ... nyilván a jogszabály nem fogalmazhat ilyen aprólékoskodóan)
Mivel a magyar jogi szabályozás nagyon rugalmas, néhol nem is tud matematikai pontossággal fogalmazni. Például nem definiálja mi számít "vallásnak", mi számít "közös gyakorlásnak" vagy "hitelv"-nek. Hitelv lehet az is, hogy "nyáron meleg van". Azt sem írja elő a jogszabály, hogy a hitelvek ne változhatnának idővel - akár az ellenkezőjükre.

Azon gondolkodtam el (bár nem vagyok jogász), hogy a már idézett "joga van ... kinyilvánítását mellőzni" alkotmányos kitétel lehet az alapja annak, hogy még egy bíróság sem kérheti a hitelvekről való nyilatkozást. Tulajdonképen bemondásra elhiendő az is, hogy az alapítók azonos hitelveket vallanak, mivel semmilyen kritériuma nincs annak mi számít azonos hitelv vallásának. Továbbá a "vallási tevékenység"-et sem határozza meg a törvény. Éppen ezért a bejegyzést kérőknek bizonyítaniuk sem kell, hogy a céljuk nem törvénysértő, csak nyilatkoznak róla.

Szerintem mindezekkel együtt nagyon jó a magyar törvényi szabályozás - én szeretem olvasgatni.