Én nem a Gatlif-filmről beszélek, hanem a valóságról. Ismeretségi körömben is van "csodagyerek"-ként indult ember, meg hallottam mesélni néhányat, felnőttként. Ugyanazt mondták. Volt ahol hiányzott a pofon, de gyerekkora egynek sem volt. És ettől nem tudok elvonatkoztatni, amikor egy ilyen kis szerencsétlen robotot nézek.