Mi nagyon ügyetlenek voltunk az elején, én is és a fiam is. Nekem össze volt fércelve a hasam, ő besárgult és aluszékony volt. Tejem volt bőven és mégis küzdelem volt az első néhány nap. Volt egy rendes csecsemős nővér, aki próbált nekem segíteni. Fogta, lefejte a tejet a mellemből egy pohárba és megitatta a gyerekkel. Nagyon érdekes volt látni, hogy a pár napos baba milyen ügyesen iszik a pohárból...

Utólag visszagondolva, annyi hibát elkövettünk, volt cumisüvegből való etetés, cumi (eleinte nem akartam, de aztán nagyon bevált), de végül nem volt gond, a fiam szívesen evett a mellemből, cumizott ha éppen ahhoz volt kedve és 2 évesen szépen letette, nem kellett neki. :)

A túletetés is egy érdekes téma....

Ismerek olyat, aki arra hivatkozva, hogy koraszülött a gyerek (4 héttel előbb érkezett), nyomta belé a tejet ezerrel. Az eredemény egy rettenetesen kövér gyerek lett, aki inkább hasonlított egy kismalacra mint egy csecsemőre. Még a lábfeje is fel volt püffedve, akárhányszor láttam, mindig attól féltem, hogy a gyerek szétreped a varrás mentén.