Nem én hoztam fel az atomerőmű építését, mint olyat, ami gazadaságfejlesztés szempontjából kardinális kérdés lenne pl. Szlovákia számára.
Nem az, hiszen az egyesített energetikai rendszer biztosítja bármikor az import lehetőségét is, de a kellő kapacitásokat más típúsú erőművekből is elő lehet teremteni. Ettől persze még jó egy atomerőmű, de pláne akkor, ha a profit az államnál cseng.

Jelenleg Európában a trendi, hogy gázturbinák és velük párhuzamosan ugyanakkora szélenergia kapacitások épülnek, ezek adják az átadott erőművi teljesítmények .
Tavaly ~8.000 MW beépített teljesítmény épült Európában(össz:72.000MW) és mellette kb. ugyanannyi gázos, amiket nyilván földgázra optimalizálnak, de szénkészletek föld alatti gázosításával, biogázzal is fűthetők adott esetben.

>>Mennyit is esett a magyar GDP azutan, hogy a cegek egyreszt visszfogtak a termelest, es az allam behuzta a kezifeket a hitelbol fogyaszast nevezetu magyar kocsin?

A magyar hitelből fogyasztás leginkább az autóvásárlásra és az építőiparra fejtett ki hosszútávú hatást, előbbi esetében jelentős import tartalmak lettek fogyasztva, amiknek elmaradása után mára 4.5 milliárd $ a 2009-es külkereskedelmi mérleg többletünk.Van viszont így a válság alatt mindenki segge alatt olyan fiatal autó, amit akkor vettek az emberek, amikor kevés pénzük volt és még a régi technikát lehetett kapni és amivel kihúzzák addig míg majd többet keresnek és már az új, feltehetőleg fogyasztási trendeknek megfelelők lesznek a piacon.
A legjelentősebb tétel az építőipar, ahol viszont ezek a hitelből fogyasztások jelentős konjunktúrát gerjesztettek, megépült rengeteg lakás és családiház, a nagy széria következtében relatív olcsón.
Ennek, a hatását még most is kifejtő kínálati ingatlanpiacnak az a következménye, hogy a prosperitási zónákban is relatíve olcsók az ingatlanok, ebből következően alacsonyabb a lakbér és igaz, hogy a magyar melós kevesebbet keres Budapesten, de az életében legfontosabb kiadására kevesebbet is költ(ött).
Az alacsonyabb ingatlanárak szintén versenyelőnyt jelentenek, mert a melósnak mindig annyit kell fizetni, hogy hónap végén is maradjon még legalább egy sörre valója.
Szlovákiában, Pozsonyban a párhuzamos budapesti szinvonalú ingatlanokra 30%-kal magasabb vételi és bérleti árat kell fizetni, ezt valahogyan a melós számlájára oda kell tenni a munkáltatónak.

Magyarországon nagyon sokan vásároltak, főleg lakásingatlant hitelre úgy, hogy alig kevesebb volt a korábbi bérleti díjuk, mint a törlesztőrészlet lett. Igaz azóta ez módosult és jelentősen többet fizetnek érte és volt aki el is veszítette ingatlanát, de a többség nyögi, száját a munkahelyén zárva tartja, mert nagyon fontos neki, nehogy elveszítse a lakását.
Végül is ki fogják nyögni, legfeljebb nem nyaralnak egy ideig, de lesz lakás, aminek megszerzésébe, ha nincs az olcsó hitel, talán bele se vágnak.

Tehát a lakossági költekezés az nagyon is rendben van, sőt a jelenlegi alacsony ingatlanárak jövőbeni felértékelődése éppen szerencséssé teszi azokat, akik belevágtak a hitelre lakás vásárlásba.
Ami nálunk nagyon jellemző, hogy kicsit rosszkedvű lett ez a nemzet, mertünk "kicsik lenni", van frusztrációnk bőven, szemben Szlovákiával, ahonnét sok esetben átérződik már a sikerre büszkeségnél kicsit több, az arrogancia(lásd Fico észt me-vel szembeni kioktató viselkedése pl.)
Úgy vélem, hogy letelepedő kapacitások szempontjából vizsgálva (és nem pl. foci meccsen sikerre segítő öntudatból származó hajtóerőként) a mi állapotunk nagyon is munkára fogható és egy ciklus idejére könnyen csuklóztathatónak tűnő népesség képét mutatja, olyat, akire könnyen telepszik a gyártókapacitás. (Szlovákia hasonló képet mutatott a 2000-es évek elején.)

Az, hogy ez nem egy halódó nemzet adta társadalomkép, hanem tervezett elfojtás, azt jól mutatja, hogy a fiatal generációk Jobbik vezérletével buta, ámde életerőről tanúskodó ösztönös reakciókat adnak, mint lefolytott gőz emelgetik a fedőt.

Szóval szerintem a mi társadalmunkat úgy alakították az elmúlt évtizedben, hogy egy ugrásra tették képessé, a most következő felmenetre ütemezték, miközben a legfontosabb akadályozó problékat igyekeztünk leszerelni, lásd cigányságé s a szükséges infrastruktúrára is költöttünk.


>> Jo helyzetben leszel, mert Szlovakiaban akkor ujabb 4 elqro ev utan leszunk. Csak sajna felek, hogy Magyarorszag sem fog megtaltotosodni addig.



Nem kedvelem Ficot, sőt még csak nem is becsülöm tehetségként, de nem ő qrta el, most csupán kényszerhelyzetek alakultak és azt kezelgeti. Ficoval az lesz a bajotok, hogy sokáig el fogja nyújtani a vergődést. Talán jobb lett volna megtervezetten elvégezni ugyanazokat a feladatokat, a világgazdaság álapotának kedvezőbb szakaszára helyezni és nem menetből leküzdeni akarni akadályokat.

Magyarországot nem féltem, sőt látszanak már azok az irányok, amik a kitörési pontjaink lehetnek, sokat remélek a magasszintű turizmustól, szó szerint egyes helyeken már most is dolgoznak a munkagépek a zöld-mezős beruházásoknál. Orbánék(sőt Bokros is) nem véletlenül emlegetik az egy millió munkahelyet, reális, hogy részben letelepített ipar, részben a szürkegazdaság hatékonyabbá tételével és kifehérítésével a következőp felmenet során 50%-kal lehet emelni az adófizetői oldal létszámát.

>>Ugyanis nem az allamnak kell hitelt keriteni ra, nem neki kell a kamatokat fizetni, es ha borul a bili, akkor nem fogja a maganceg talicskan kitolni az eromuvet az orszagbol.

Ha addig borul, míg nem kezd üzemelni, akkor nézegethettek egy atomerőmű torzót, van belőle nem kevés világszerte.
Ha pedig menetközben van gond egy atomerőművel, akkor nem lennék a szomszédban, mert az nem pénzügyi problémából történne.

Az atomerőművi áram elég jelentős profitot tud termelni és ebben az esetben talán nem érdekesek a kamatok se annyira.

A jövő az erős államé, a kínai szemlélet szerint az állam teremti a keresletet, ám, még ha ezt nem is fogadjuk el, az állami tulajdonban levő, profitot termelő cégek forrásai és lehetőségei felhasználhatók nemzetstratégiai célok elérésére. A jövő nem a kiherélt államokról szól.


>>Szlovakiaban ismert fogalom az allamerdek. Magyarorszagon nem ugy tunik.

Szlovákiában inkább sokat beszélnek róla.

Én is azt hittem, hogy Magyarországon nincs ilyesmi, de egy idő után észrevehetők azok az összefüggések, amik az ellenkezőjét bizonyítják.