Kinaban a kommunizmus elott a nepesseg azert nem nott, mert kurva sokan haltak ehen vagy a kulonbozo konnyen gyogyithato, ill. megelozheto betegsegekben.

A II világháború után szerte a világon nagy fejlődés indult. Volt egy zöld forradalom ami radikálisan megemelte a mezőgazdasági termésátlagokat. És még sok minden, amitől a kicsit is civilizált országokban megindult a fejlődés. És ez a fejlődés egyébként szabályozta a népességet is: nem európában, japánban, stb. szaporodnak a rendelkezésre álló kaja szabta korlátok közt a népek, hanem afrikában és a többi szutyok helyen.

Egy bizonyos szinten. Kinaban kb. 1850-tol kb. 1950-ig periodikusan erosebb es gyengebb polgarhaboruk sorozata zajlott, a kozponti hatalom gyenge volt, a gazdasag elmaradott
De az átlag kínai mindig tudott és akart is dolgozni, fejlődni, boldogulni. A II világháború után ahol kimaradtak a kommunizmus áldásaiból (Pl. japán, kistigrisek) ott előbb-utóbb kialakult valami. Kínában is ez történt volna.


stagnalas (abszolut ertelemben)/hanyatlas (egy fore) kb. 1950-ig
lassu fejlodes (abszolut ertelemben)/stagnalas (egy fore) kb. 1990-ig
gyors fejlodes (kb. 1990 ota)
Megint kihagyod a dologból a technológiát és annak változását. 1950-ig angliában is nagyon más volt az átlagpolgár élete mint utána.