Egyszerően arról van szó, hogy kíméli az indítómotort, és az akkukat is!


Ehhez tudni kell, hogy az indítók minden esetben főáramkörű motorok, amik amikor ráadod az áramot, lényegileg rövidzárként viselkednek, aztán ahogy nő a fordulat úgy csökken a felvett áram.
Ez az indítási rövidzár nagyon megviseli az akkukat, az indító keféit, kollektorát, tekercsét, a tápkábelek, csatlakozók melegszenek, stb. (Tul képp minden melegszik, aminek káros hatásai vannak, az indítórendszerre nézve).

A pasi azt tette, hogy beiktatott mindkét vezetékbe 2 párhuzamosan kötött elektrolitkondenzátort, ami miatt ez a rövidzár nem tud fellépni, mivel a kondenzátorok nem engedik rá az egész naftát az aksiból, csak annyit, hogy az indító még fel tudja tudja pörgetni "x" fordulatra a turbinát, és akkor adja rá a teljes feszkót, amikor ezt a fordulatot elérte. (ekkor kiiktatja a kondikat, 1 időrelével, vagy simakapcsolóval) Ekkor azonban már forog a turbina, és köztudott, hogy innen továbbforgatni már könnyebb, a szükséges indítási fordulatig.

Hogy a kondik mekkorák azt nyilván kikísérletezte, minél kisebb értékű, annál kisebb áramot ad indításkor az indítómotorra.
Okos dolog!
Gk. nál pl. ez sajnos nem valósítható meg, mert ott a dugattyúk sürítése miatt folyamatosan nagy nyomaték kell, de itt ésszerű, jó megoldás.

Még jobb lett volna a fokozatmentes teljesítményszabályozás, az viszont túl drága lett volna. Amit ezzel a kapcsolással elér, hogy az akksit , vezetékeket, és főleg az indítómotort kíméli, ami jóval tovább fog tartani. Na és az sem lényegtelen, hogy nem tudja leégetni, mert gondolom nem egyszerű sem pótolni, viszont, ha leég, aligha tekercselnek meg egy ilyen nagy fordulatú motort. (A katonaságnál nem oszt, nem szoroz, ha cserélni kell).

Üdv:t.