muzsa,

én nagyon tudok szenvedni attól, amikor utólag rájövök, hogy mit lehetett volna, hogy kellett volna. Sajnos adott helyzetben az ember nem mindig van a topon, pláne, amikor ki van szolgáltatva. Én egy elég harcias menyecske vagyok, bent az irodában haptágban álltak az emberek, biztos kézzel irányítottam őket és mégis, vannak szituációk, amiket viszont nem tudok/nem áll módomban irányítani...

Most éppen táppénzen vagyok és már esedékes lenne a december végi-január közepi táppénzes papír, de nem tudom átvenni, mert a nyavalyás SZTK-ban aki helyettesíti az orvosomat (megbetegedett) nem hajlandó időpontot adni, azt kéri, hogy menjek oda rendelési időben és várjam ki a soromat. Egy vén korrupt szipirtyó, akinek hiába magyarázom, hogy nem szívesen ücsörgök órákat egy váróban és a háziorvosom is időpontot ad pont ez miatt, ő ajánlotta fel, ennek ellenére nem tudok vele zöld ágra vergődni. Szóval egyelőre no papír, no pénz. :)