Dolgoztam egy második kerületi suliban.

Nagyon szerettem !

A gyerekenek minden tanár azt mondta, hogy a növények mérgezők és semmit se vegyenek a szájukba, de én ezt nem tudtam.

Én meg nyugodtan eszegettem az ehető terméseket a gyerek előtt.

Meg is kérdezték, hogy mérgezem magam ?!

A tanári intelem nem igazán működött  ezek után.

Ráadásul ugye azért a diót, mogyorót fel tudták ismerni alapon.

 

Majd történt, hogy megtudták, hogy ismerem a növényeket.

A tűztövist rendszeresen lekopaszították az ál alma termésétől és azt hitték, hogy jót tesznek vele, mert a madarakat féltették a 'mérgező' terméstől.

Akkor én ott elmagyaráztam nekik , hogy mi a valóság a tűztövissel, és a többi növénnyel a suli kertjében.

Ennek híre ment és minden szünetben jöttek a gyerekek, kisebb nagyobb csoportokban érdeklődni mi ehető mi nem.

Aztán eljutott a tanári karig is :O)

Azt at utasítást kaptam, hogy ezután azt kell mondanom a gyerekeknek, hogy nem ehetnek semmilyen termést a gyerekek.

Mivel ekkora már az egész suli tudta, hogy azért nem minden növény mérgező, + én a kertben teljesen nyugodtan eszegetem a terméseket, a gyerekeknek nem mondtam hogy ne egyenek belőlük.

Azt kértem egyedül, hogy mossák , meg.

Az igazgató nőmmel egyeztettem és belátta, hogy ezen változtatni kell.

Meg kért, hogy tartsak biológia szakkört.

Így jó lett a vége.