ahhh... ha az én előzményeimet nézed, simán megy ám az a harmadik is... nekem a cukrozás-inzulinozás mellett is az volt szerintem a legkönnyebben viselt terhességem. egyszerűen imádtam terhesnek lenni...
a műtét utáni lábadozást is akkor viseltem a legjobban... talán mert már tudtam, hogy mire számíthatok.
ja, és a klinikán láttam először frissen született bébit, ugyanis ott mikor le akartam venni a szemüvegemet mikor toltak be a műtőbe, akkor rámszólt vicceskedve a műtősnő, hogy: Miaz, nem akarja látni rögtön a gyerekét? én meg csak csodálkoztam, hogy tényleg rajtam maradhat??? :o))))))
Így aztán láttam pucéran, mázasan, véresen, ahogy elvitték megmérni, törölgetni... stb. :o))))

s.