Akár egy bt.
Bámulatosan alacsony költségvetéssel működik a Jobbik

2010. január 20. 17:30 | Utolsó módosítás:2010. január 20. 17:52

Kedden a Jobbik 2004-ig visszamenőleg közzétette gazdálkodásáról szóló éves beszámolóját, miután a törvény által előírt mérlegbeszámolók elmaradása miatt már az ügyészség is vizsgálódni kezdett. A beszámoló szerint a Jobbik egy kisebb családi bt. éves bevételét és kiadását mutatja.

A Jobbik 2003-as párttá alakulása óta először tette közzé mérlegét öt évre visszamenőleg, holott erre minden évben köteles lett volna. A párt még júniusban is azt mondta, hogy mihelyst megalakul a választmánya, az dönt majd az egyébként már elkészült beszámoló jóváhagyásáról és közzétételéről. A választmány ősszel összeült, a mérlegbeszámolót azonban csak tegnap tette közzé a Jobbik, pár nappal azután, hogy a HVG megírta, már az ügyészség is vizsgálódik a mulasztás miatt. A magánjogi főosztály a Jobbik működésének törvényességét firtatja, a kiemelt ügyek főosztálya pedig azt vizsgálja, sért-e büntetőnormát a szélsőjobboldali párt késedelme. Az Állami Számvevőszék tavaly őszi jelentésében egyébként már felszólította Vona Gábor elnököt, készíttesse el és tegye közzé a beszámolókat a párttörvény előírásának megfelelően.

A Jobbik a most közzétett beszámolói alapján a párt bevételei 2004-ben 2 millió 635 ezer forintot tettek ki, amely bevételekből és adományokból jött össze, s kiadásai abban az évben összesen 2 millió 549 ezer forintra rúgtak. 2005-ben a bevételek alig 2 millió forintot tettek ki, s ebből bevallásuk szerint 1 millió 578 ezer forintot költöttek el. Egy évvel később az éves bevétel 3 millió 217 ezer forintot tett ki, amiből 2 millió 51 ezer forintot adtak ki a mérlegadatok alapján. 2007-ben az előző esztendőkhöz képest kevesebb bevételre tett szert a párt, bevallásuk szerint mindössze 655 ezer forintot szedtek össze. Ehhez képest viszont többet – 891 ezer forintot – költöttek különböző kiadásokra. Tavaly a párt éves bevétele 2 millió 94 ezer forint volt, a kiadások éppen 3 ezer forinttal rúgtak többre a közzétett papírok szerint. A párt bevételei minden évben belföldi magánszemélyektől kapott összegekből jött össze.

Az elsőre látszik, hogy ezek a számok egy kisebb családi betéti társaság éves büdzséjében szerepelhetnének leginkább. Az egy súlycsoporttal kisebb, s a Jobbiknál csekélyebb aktivitást kifejtő, s csak 2009-ben bejegyzett LMP például 4 és félmilliós bevételi és 3,7 milliós kiadási oldallal tette közzé a mögötte álló Ökopolitikai Műhely 2008-as pénzügyi beszámolóját. Ehhez képest nyilvánvalóan magasabb büdzsével futtatták az EP-választási kampányt a pártok (az LMP kiadásai megközelítették a 19 millió forintot, a HVG pedig korábban úgy értesült, a Jobbik 30 milliót költhetett kampányra), ám a tavalyi mérleget csak áprilisig kell közzétenniük.

Honnan a pénz?

Ahogy arról a HVG-nek Gulyás József, immár független országgyűlési képviselő beszélt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjaihoz is eljutottak azok az információk, miszerint a Jobbikot Iránból, esetleg Oroszországból is támogatnák. Gulyás azt állította: a bizottság zárt ülésein ezekre rá is kérdezett a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőinél, de megnyugtató és egyértelmű választ nem kapott.

A téma egyébként már Washingtonban is felmerült. Tavaly novemberben a Népszabadság internetes kiadása adott hírt arról az egynapos szimpóziumról, amelyet a Központi Hírügynökség (CIA) székhelyéhez közel, egy irodaházban tartottak. Akkor állítólag az egyik meghívott előadó, Yale Egyetemhez tartozó Morse College korábbi dékánja, Balogh Éva fejtegette a Jobbik esetleges külföldi finanszírozóit, Iránnal és Oroszországgal példálózva.

Az iráni „szál” annak kapcsán merült fel, hogy az Irán-barát Jobbik EP-képviselője, Morvai Krisztina a pártot képviselve látogatott el egy teheráni emberjogi konferenciára. Az orosz finanszírozói szál pedig először akkor merült fel, amikor Vona Gábor 2008 végén – a jó orosz üzleti kapcsolatokkal rendelkező, a Jobbik külpolitikai tanácsadójaként is emlegetett Kovács Béla segítségével - Moszkvába ment egy konferenciára – amelyről később azt mondta, hogy egy „értelmiségi kör” tartott előadást Oroszország és Európa kapcsolatáról. Az előadáson állítólag a Kreml több munkatársa is részt vett. Tény, hogy a korábban még inkább oroszellenességéről is ismert Jobbik egy ideje Moszkva felé húz, az általa javasolt külpolitika az EU ellenében inkább Oroszország felé nyitna. Nem csoda: a párt külügyi bizottságának elnöke, a már említett Kovács Béla több szálon is kötődik Oroszországhoz. A rendszerváltás előtt Oroszországban dolgozott, 2003-ban pedig a „Gaszisz” Orosz Állami Akadémia jogtudományi karán végzett befektetési szakjogászként.

A pártfinanszírozást ismerő szakemberek szerint ugyan elméletileg elképzelhető, hogy a Jobbikot külföldről is pénzelik, de ha így is van, a pénz kizárólag belföldi magánszemélyeken, vállalkozón keresztül, közvetett módon folyhat be a szervezethez.
http://hvg.hu/itthon/20100120_jobbik_merleg_koltsegvetes.aspx?s=hk