Sokszor tréfálkozom, hogy csinálok egy kádat karácsonyra. :)

Én úgy gondolom, hogy nem lehet mindent belesűrítseni egy sorozatba, nem csak idő hiányában, hanem, mert olyan lenne, mint a sütőtökös túróscsusza csokiöntettel. A ST mindig is kicsit vagy nagyon szimbolikus, idealizált szereplőkkel dolgozott és a mitológia volt előtérben. (A mitológiai alakoknak sincs összetett, sokrétegű jelleme.) Ebből a szempontból nem jó felvetés az, hogy senki sem ilyen jó a valóságban, hiszen ez nem a valóság, és nem is kíván annak feltűnni. Persze 7 évad alatt sok apróság történhet és formálhatja a képet, és fokozatosan össztettebb finomabb jellemek rajzolódnak ki. A TOS és a TNG egyértelműen az egyik (mitológiai) véglet, a DS9 más vonalat követett, ebből következően mások a történetek, a történetvezetés is (közhelyesen: szappanoperás), a Voy félúton van, de szerintem sokkal közelebb a TNG-hez, mint a DS9-hoz ezen a skálán.

Hogy kinek melyik jön be az ízlés dolga, nekem szerencsére máshogy, de mind a három nagyon tetszett. (Mondjuk azért a TNG, "A kedvenc" sorozatom, a Voy benne van a TOP12-ben, a DS9 inkább csak a 20-ban, de azért, mert széles a remek sorozatok mezőnye. :)

Az emberszerű idegeneknek nyilván anyagi oka is van, de azért nagyon fontos, hogy a ST nagyon nagyrészt az emberiségről szól. Az emberről, az emberi társadalomról beszél, más civilizációk esetében is. Ehhez nyilván az emberszerű idegen nagyon alkalmas. A TNG-ben sok nem ilyen, hanem alapfilozófiai - tér, idő stb. - kérdést boncoló epizód van, de a Voy-ban a társas viszonyokat, térsadalamat előtérbe helyező részek (ebből persze a TNG-ben is jóval több van) dominálnak . Persze a Voy-ban nagyon gyakaran a "túlélés egy idegen környezetben" szemszögből vizsgálva, míg a TNG naívabb, rácsodálkozóbb, "menjünk ki az űrbe" (és tartsunk mindenkinek szónoklatokat) szemmel vizsgálja a világot.