msmks Creative Commons License 2010.01.05 0 0 689
"Hű de sokat írtatok... :-o
Nézzük, mivel is vagyok adósod. :-)

„a jó válaszra kérek szépen egy hivatkozást”

vektor 1696, 1686, 1679 (utóbbiban a komplex szót ki kell cserélni komplikáltra, mert vektor leírása a komplex rendszerekre igaz)
vriendelijke 1678

És akkor ismételjünk:
A komplexitás mint tulajdonság definícióját G. Edelmanntól idéztem. E szerint „a komplex rendszer egy olyan rendszer, amely egymástól különböző kisebb részekkel rendelkezik, e részek specializált, de egymástól nem okvetlenül különböző funkciókat töltenek be, és e részek kölcsönhatásából a rendszer integrált válasza születik meg.”
A komplex rendszer funkciója nem következik a részek funkciójából vagy ezek összerakásából.

Szó volt még a komplex és a komplikált rendszerek különbségeiről:

1. a komplikált rendszerek egy megadott feladatra optimalizáltak (lásd autó), és kialakításuk során nincs szükség arra, hogy minden elődjük szintén optimális kialakítottságú legyen, ill. az egymást követő változatok csak kevéssé térjenek el egymástól. Komplex rendszereknél fordítva.

2. a komplikált rendszereknél az egyes elemek szétszedhetők és összerakhatók, az egész funkciója a részek funkciójából kikövetkeztethető. A komplex rendszereknél az egész több, mint a részek összege elv érvényesül, vagyis a részek funkciója az egész funkciójában más értelmet nyer (például az emberi értelem az agy idegsejtei közötti kapcsolatok és működésmintázataik függvénye, ugyanakkor egyik idegsejt kapcsolati jellemzőiből és összehasonlításukból sem tudnád megállapítani, hogy a gondolkodás melyik területében vesz részt, vagy melyikben nem).

3. a komplex rendszerek integráltak, részeiket nem lehet egyesével optimalizálni. A komplikált rendszereket lehet, bár azok is integráltak (mindenesetre utóbbi tulajdonság miatt kevered össze szerintem a komplex rendszereket a komplikáltakkal). Komplikált rendszerekben az elemek funkciója jobban behatárolt, és közel jár az optimumhoz (az egész itt nem több, mint a részek összege, erre lentebb adok egy jó példát, amikor az autót és az embert hasonlítom össze).

4. a komplex rendszerekben a végállapotot több variációval lehet elérni, mint a komplikált rendszerekben. A komplex rendszer elemei sokszor redundánsak, a komplikált rendszer elemei nem.

5. a komplikált rendszer csak néhány magasan optimalizált paraméterre stabil, míg a komplex rendszer több paraméterére igaz ugyanez. (pl. betöltheti ugyan az autókerék a virágtartó funkcióját, de az eleve erre tervezett virágtartóval nyilván nem versenyezhet, mint ahogy a virágtartó sem jó autókeréknek) (vagy: egy autóval gyorsan és hatékonyan lehet közlekedni szárazföldön, ám a vízben már hajóznunk kell autó helyett; ugyanígy pl. az emberi test egyaránt alkalmas szárazföldi és vízi közlekedésre, még ha nincsenek is úszóhártyáink, tehát egyikre sem vagyunk optimalizáltak, sem a szárazföldi, sem a vízi közlekedésre, ez így egy komplex rendszer pillanatnyi állapotának felel meg) (lásd még vektor fent jelölt hsz-eit)

A komplikált rendszer nem feltétlenül növekszik, míg a komplex rendszer igen.

Komplex rendszerre ígértem még példát. Valaki emlegette már a társadalmakat. A társadalom komplex rendszer. Azért, mert igaz rá Edelmann defije, nincs az alkotóelemei (egyének) funkciójából megállapítható funkciója (funkciója van neki, csak az egyének funkcióiból nem következik), nincs olyan feladat, amire optimalizált lenne, az egyének egymás által behelyettesíthetők társadalmi funkció szempontjából (redundancia), a társadalom nagyon sok paraméterre stabil (komplikált esetben pl. az emberek ránézésre besorolhatók volnának nagyon kevés társadalmi szerepbe, és a mobilitás majd' minden fajtája megszűnne). Satöbbi.
Remélem, így érthető. :-) Ebből szerintem jól látszik, hogy a komplexitás és a komplikáltság nem szinonimák, és ha a komplexitást annyival akarod elintézni, hogy "egy nagyon összetett rendszer", akkor azzal tulajdonképpen nem mondtál semmit.,m ert egy komplikált rendszer is lehet "nagyon összetett"."
Előzmény: diastole (687)