Antoninus Pius császárhoz intézte az apologétáját Jusztinusz, milyen nyelven írta? Milyen nyelven is beszélt a császár?

http://www.sapientia.hu/old/jegyzet/wpater_2.html

Kíváncsi vagyok hogy a " 1364-ben másolt párizsi kódexben " milyen nyelven maradt fent Jusztinusz Apológiáji és más töredékírásai....?

http://www.mek.oszk.hu/01800/01893/html/03.htm

Itt arról lehet olvasni, hogy mennyire is a latin műveltség volt az egyház törekedésének fontossága a középkorban is!

Hiába a kiemeléses taktika, gondolom nem ez a mű volt Kálvin kezében, így fennen hirdetése annak, hogy Kálvin eredeti görög nyelvű Jusztinusz műből idézett, is felesleges!

Már magyarországon is.... " Az első latin könyveket Magyarországra Géza püspökei, Sankt-Galleni Bruno és Piligrim, passaui püspök hozhatta. Bár sem Géza, sem Szent István korából nem maradt fenn egyetlen könyv sem, valószínű, hogy ezek az első magyarországi misekönyvek és a keresztény törvényeket tartalmazó kódexek a mainzi érsektől származhattak. E kódexekkel magyarázható ugyanis, hogy Szent István törvénykönyvének első és második fejezete szó szerinti átvétel a mainzi zsinat 874-i határozataiból. "

http://mek.niif.hu/03200/03226/html/jako17.htm

Egy kis latin írástörténeti korszaki összefoglaló!

http://mek.oszk.hu/03200/03226/html/jako18.htm

http://mek.oszk.hu/03200/03226/html/jako19.htm

http://mek.oszk.hu/03200/03226/html/jako23.htm

De nézzük meg a fordítások tévedéseit is....:

" MS 61. a 16. században (1520) készült teljes Újszövetségi kézirat, amely először tartalmazza, az 1Jn 5:7-8- as betoldást. Erasmus (görög újszszövetsége1519-ben még nem tartalmazza -1522-ban már igen) ez alapján vette be becsületből az Újszövetség szövegébe, a kézirat előtt egyetlen szöveg sem tartalmazta a betoldást a három mennyei bizonyságtevőről. Rendelésre készült egy vulgatából latinról görögre, a comma johanneum. A comma johanneum a 4. századból való Instantius püspök széljegyzete volt, amely belekereült a régi latin fordításokba, 800 előtt nem tartalmazta a vulgata sem. Erasmus 90 helyen volt kénytelen a jelenések könyvét megváltoztatni.

MS 700 a 11. századból való kódex, amely az evangéliumokat tartalmazza, 2724 esetben tér el a textus receptus-tól és 270 saját szövegváltozatot tartalmaz, pl. Jöjjön el a te szent lelked és tisztítson meg bennünket, Markionnál is ez a szöveg volt az elfogadott.

gig a világ legnagyobb kézirata Codex Gigas lapjai kb 92*25cm, cseh bencések készítették, érdekessége, hogy a latin nyelvű teljes bibliai szövegen kívül Josephus F, A zsidók története című írását is tartalmazza és Sevilliai Izidor 20 részes enciklopédiáját. Ördögbibliának is nevezik, mivel a 290. lapon egy rikító színekkel ábrázolt karmos, villásnyelvű alak van belefestve, a hagyomány szerint, azért mert magát a bibliát az azt készítő szerzetes az ördög segítségül hívásával készítette.

boh a bohairi (kopt) fordítás a 4. századból való, ez pl. nem tartalmazza a Jn. 5:3b-4-et ahol az angyal kavarja a vizet, és a Jn. 7:53-8:11 sincsen benne, a szöveg az alexandriai szövegformával mutat rokonságot.
Goth a 4. században készült fordítás görögről, készítője Ulfilas a gótok apostola, érdekessége, hogy az addíg csak beszélt gót nyelv ennek köszönheti írásbeliségét, ugyanis Ulfilas a fordítás érdekében megalkotta a gót ábécét, ez a legkorábbi germán nyelvű irodalmi mű. Ulfilas az a hűséges fordító volt korai koiné szövegből, amely a 350 körüli bizánci iratokra jellemző, a páli levelek ellenben nyugati ólatin kéziratokból való fordítást mutatnak.

Arm Örmény fordítás legpontosabb korabeli fordítás, a források körül mégis vita van. Tatianosz Diatesszaronjának (4az1ben-pl kimaradnak a családfák) a szövegével áll rokonságban.

http://jezusevangeliuma.blogspot.com/

William Bowyer (1699-1777) nyomdász, kiadott 1763-ban egy olyan újszövetséget, ahol szögletes zárójelben tüntette fel a betoldásokat, Jakob Wettstein tudósra és az addig kiderült kutatásokra alapozva. Az Újszövetségében szögletes zárójelbe került,pl. a doxológia (Mt. 6:13),a házasságtörő asszonyról szóló perikópa (Jn. 7:53-8:11), a már említett Comma Johanneum 1Jn. 5:7-8, az Apcsel 8:37, 15:34, mivel ezeket a leghitelesebb kéziratok egyike sem tartalmazta. "

Servet joggal hivatkozhatott Jusztinusz latin fordítására...., hisz már akkor voltak tőle latin töredékek, amit olvashatott a kolostorban!


" Az élő evangéliumot („jóhírt”, „örömhírt”) a négy evangélium: Máté, Márk, Lukács és János könyve foglalja össze. A II. század első felében a katolikus egyház tudatosítja e négy evangélium egyedülálló és kizárólagos jellegét (szemben az ún. apokrif evangéliumokkal). Erről tanúskodik Rómában az ún. Muratori töredék, Szent Jusztinusz filozófus és Tatiánusz Diatessaronja; Afrikában pedig Tertulliánusz, Alexandriai Kelemen, Órigenész; a szíriai egyházban Antióchiai Szent Ignác és Theophilosz; végül – és ez a legfontosabb tanúságtétel – Kisázsiában Papiász és Iréneusz.

Robert Grant megállapítja, hogy a legelső keresztények számára még nem létezett az „Újszövetség”. Az Apostolok Cselekedeteiből látjuk, hogy az első igehirdetésnél az írásokra való hivatkozás mindig az ószövetségi könyvek, főleg a próféták idézését jelenti. Az Ősegyház egyik legfontosabb problémája a II. század elejéig éppen a Biblia (Ószövetség) és az Evangélium közötti kapcsolat tisztázása. A szájhagyománynak kezdetben döntő szerepe volt. Mihelyt a kereszténység kezdett elterjedni a Földközi-tenger tájain, vagyis amikor már pogányok is Krisztus híveinek vallották magukat, egyre égetőbb kérdés lett az Ó- és Újszövetség közötti kapcsolat (tanítás, vallási szokások stb.). Szent Pál, a pogányok apostola a zsidózókkal szemben a krisztusi újság mellett szállt síkra. "

Innen is látszik, hogy amire hivatkozott Servet, az nem légbőlkapott dolog volt és azt is el tudom képzelni, miszerint ő nem egy gazember volt, mint ahogyan próbálja kigyelmd beállítani, hanem egy komoly és hívő ember volt a maga módján, ha másképpen is értelmezte a bibliát, nem hazudott, mint ahogyan hazudott Kálvin!