Ez a téma még izgalmasabb mint a fajélesztők kérdése :)

A Somlón van néhány ezer kispince ahol ha a gazda a kertben dolgozik és a turista udvariasan köszönnek és érdeklődik akkor jó eséllyel kap kóstolót a pince kincséből. Az ilyen pincékben ritkán van néhány száz liter bornál több és a gazda az esetek nagy részében örömmel, jó szívvel mesél azokról az időkről amikor még nem forint volt a fizetőeszköz. Na az ilyen gazdák nem szoktak pénz kérni a kóstolóért a nekik szimpatikus vendégektől. Elvitelre (már ha adnak) persze pénzért mérnek. Az ilyen kis családi pincékben néha elképesztően jó borokat is lehet találni, de bele lehet szaladni kínosan rossz borokba is :) Akárhogy is, az ilyen pincékbe bejutni és ilyen gazdákkal beszélgetni az kegy amiért legyen hálás az ember.

A kereskedelmi forgalomba termelő borászatok már más műfaj. A nagyoknál jó esetben van állandó személyzet aki előre bejelentkezésre (néha és mázlival 10 perccel előre) pénzért adnak kóstolót. Ez a nagygazdasági bortermelés szerves része a világon mindenütt, de a Somlón ilyen kettő van. A Tornai és a Kreinbacher. Szóval nem ők a jellemzőek. A Fodor-Csordás egy külön kategória, oda szervezett buszon járnak a kevésbé dugószagolgató és poharat pörgető nem túl szofisztikált borfogyasztók elsősorban inni és elvitelre műanyagpalackban bort venni, olcsón.

A palackozott bort termelő néhány hektáros termelőkhöz a földútról beesni nem triviális. Egyrészt mert ugye ezeknél nincs állandó személyzet aki azért lenne fizetve, hogy várja a vendégeket és a gazda sem feltétlenül ér rá (sőt a felesége meg a fiai, lányai sem biztos). Lehet, hogy épp a pincénél van a borász, de lehet, hogy más dolga van. Aztán ha éppen fontos dolga nincs is, az olyan helyen ahol egy pincében ott áll a teljes jövő évi megélhetés azt nem biztos, hogy mindig egy pohár bort meginni szándékozó turista kedvéért nyitogatna. Amikor például kinn 40 fok van akkor jobb kevesebbet nyitogatni a pincét. Forráskor értelemszerűen nem vizitképes a pince, kénezés után meg nem biztos, hogy mutogatni való a bor. Vagyis pince az elsősorban labor, munkahely és nem kocsma ami mindig nyitva áll. Ha sikerül is jó időben, jó helyen lenni akkor annak örülni kell. Az ilyen pincéknél szerintem kicsinyesség pénzt kérni a kóstolókért.

Aztán ott van a hordófeltöltés problémája is. Ha egy hordóból folyamatosan isznak akkor azt folyamatosan fel is kell tölteni. Ez nem biztos, hogy jót tesz a bornak és nem is mindenhol megoldható. Ahol ez simán megoldható ott ez része a kubatúrának és ez egy üzleti modell. Mondjuk még az ilyen helyen sem tenném a fejemet arra, hogy a turista azt a bort kóstolja ami később palackba kerül.

Szóval az a lényeg, hogy egy pincének vagy a borok eladása a biznisz vagy a kocsmáztatás. Kis méretben a kettő együtt nem megy, vagy ha mégis együtt csinálja a gazda akkor az egyik a másik kárára fog menni.