***itt a szégyen hogy a XXi. században még mindig él a kíváncsiság a vallásra.***
Tök mindegy, hogy mikor jelölsz meg egy időpontot a történelemben, az utána következő század mindig többet tudott valamiben, mint az azt megelőző. Lehet hogy sok fontos dolog elsikkadt, de az újjítás varázsa megvolt. Csehov Olgája is legalább hatszáz éve ül a szamovár mellett és keveri a jeges teáját és várja, hogy történjék már valami. Na a keresztények sokkal régebb óta fényezik a keresztet, és hiába várják, Jézus csak nem akar jönni másodjára.:(
Mikor meg a sok várakozást megunják néhányan és megismerkednek a keleti vallásfilozófiákkal, rájönnek, hogy az egész nem is úgy volt, ahogy az a Bibliában benne van. Az megint gáz.:)
***Pedig állítólag az eszközhasználat kezdetével fejlődik az értelem***
Láttál már csimpánzot, mikor egy bottal termeszeket varázsol elő a várukból? És nincs Nóbel-díjas csimpánzunk. Még.
***a halandói kultusz pedig nem kulturális- társadalmi-civilizációs forma, dehogy a természet ajándéka, isten által, papságokon keresztül.***
A halandói kultusz egy gyümölcs. Annak a fának a termése, amit úgy hívnak: tudatlanság. Na az jön a papokon keresztül, mert ész az már nem tud. Azt elkockázták az ördöggel(nehogymán komolyan vedd itt az ördögöt:D).
***...hát, az új nap új lehetőség, nem igazán előre látó gondolkodást takar .... :)
bár a lehetőséggel élni kell.***
A vallásos útra való tévedés egyetlen pillanat műve. Azt a pillanatot belátásnak hívják. Mikor ezt a pillanatot megéli az ember, onnan hallhat az igazságról, s utána meg is halhat....akár. De nem muszáj persze.:)
***azé ezt a "gondolkodni és nem tanulnit" .... kifejthetnéd,hogyan lehet tanul-ságok nélkül gondolkodni?***
Van itt a fórumon egy nick( de szerintem több is van ), aki azt mondja, hogy nem kell a vallás. Konfuciusz az ilyenekre érti az alábbi idézetét, mert aki nem tanulja meg az utat az elejétől a végéig, hogy mire való és mikor, az tanult, de nem gondolkodott. Aki bele sem kezdett a tanulásba, csak hebehurgyán dicső gondolatait zengte szertendő széjjel, az meg hiába gondolkodott, nem tanult, ami által rendszert tudna tenni aközött, hogy mikor kell a vallás és mikor nem.
Mert a vallásos folyamatok különböző beérési időket rejtenek, amelyekre a lélek már feltornázta magát. Vannak vallások, ahol a misztikával is foglalkoznak, a beavatásokra és rejtett tanításokra felkészítő vallások felelőssége igen nagy. Egy-egy fejlődési szint, egy-egy képesség. Ha nem tudja, hogy mire használhatja és mikor, a világnak és magának egyaránt ártani fog vele. Az összes misztikán alapuló vallásnál jönnek létre szekták, amelyek a tanításoknak csak erre a kis szegletére szakosodnak, mintegy kihasználva annak képességeit a maguk javára.
Ezt egy másik mondásával talán jobban érthetőbbé tudom tenni:
***Ha a népet rendeletekkel kormányozzák és büntetésekkel tartják féken, akkor ki fogja játszani (a büntetést), de a szégyent nem fogja ismerni. Ha az erénnyel (tö) kormányozzák és a szertartásokkal tartják féken, akkor ismerni fogja a szégyent és mindig egyenes lesz.***(Konfuciusz)