http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200509/a_holokauszt_lelkiismerete

1970-ben Kreisky kancellár négy volt nemzetiszocialistát nevezett ki miniszternek az első kormányába, és Wiesenthal volt az, aki ezt kiderítette. 1975-ben a választások után Wiesenthal az osztrák televízióban elmondta, hogy Peter Friedrich, a Szabadságpárt vezetője, a Waffen SS volt tagjaként egy olyan egységben szolgált, amely a Szovjetunióban tömeggyilkosságokat hajtott végre.

Ekkor már Kreisky, de a párt más vezetői is, nyilvánosan is bírálták Wiesenthalt. Bruno Kreisky – bár ő maga is zsidó származású – kifejezetten antiszemita sztereotípiákat használt Wiesenthal ellen, és nem riadt vissza attól sem, hogy a nácikkal való együttműködéssel vádolja meg a nácivadászt, mondván, csak így maradhatott életben. A rágalom forrása egy Belgiumban halálra ítélt belga állampolgár, Jan Verbelen, aki előbb a németek kollaboránsa volt, majd a háború után Ausztriában az amerikaiak és az osztrák államrendőrség besúgója lett.
Az osztrák sajtó zöme Wiesenthal ellen foglalt állást, sokszor durva, antiszemita kijelentésekkel, miközben világszerte egyre nagyobb elismerés övezte a munkásságát. Ausztria csak sok évvel később volt hajlandó belátni, hogy az osztrák állam nem csak a nácik áldozata volt, hanem hogy az osztrák társadalomban sokan voltak, akik részt vettek zsidók kirablásában, megalázásában és meggyilkolásában, de még sokkal többen, akik hallgatólagosan tűrték ezt.