>>De arányaiban nem mérhető Magyarországhoz, ott a munkaképes lakosság túlnyomó része dolgozik, szemben a 800 ezer magyar rokkantnyugdíjassal stb.

Ez igaz, Szlovákiában többen dolgoznak arányában és így érik el ezt a GDP volument, amit mi arányában kevesebb emberrel.
Ebből következik, hogy erőforrásuk is kevesebb van, míg Magyarország számára lehetőség, hogy inaktívakat is munkahelyek felé irányítson.

A 800k rokkkant sok, az tény.
Viszont ebben a 800k-ban 1/3(vagy több) olyan cigány, akinek az unokája már esetleg egyszerűbb kihívást jelentő munkahelyre jelentkezni tud, mivel a nagymama rokkantnyugdíjából megvalósuló fogyasztást látta családi példaként és nem a kukázott kenyérrel tunkolt macskapörköltet 'Ólubló kültelken'.

Az unokából előbb-utóbb már adófizető melós válik. Nem könnyű az út persze.

>>hogy most akkor a fejlődésnek fuss, mert jól láthatóan Szlovákia jobban viselte a válságot mint mi

Szlovákia számára az autóipar megvan, biztos fel fog futni a kibocsátás, de az el is szívja a nyugati országrész jobb munkaerejét és nyilván a bérek növekedése felé hat.
Az a kérdés, hogy ők honnan mozgósítanak további munkaerőt és egyéb erőforrásokat a letelepítendő technológiákhoz, gyártókapacitásokhoz, amik majd három év múlva fejtik ki hatásukata GDP-re. Ha gyorsan pörög fel a gazdaságuk most, akkor csak a resztli marad a munkaerőpiacon, mert nyilván a krémet a régi ipar leveszi. Most már nem ugyanaz a helyzet, mint az előző felmenetben volt, hogy korlátlanul volt relatív jó munkaerő, csak rá kellett szervezni.
Szerintem pedig nem az olcsó munkaerő vonzza a munkahelyek letelepedését, hanem inkább a célra alkalmas munkakultúra megléte és relatív költséghatékonyság.
Meggyőződésem, hogy a korábbi időszakban az emberek fogyasztására elköltött közpénzek kialakítottak olyan klímát nálunk, amire letelepedhet olyan munkahelyeket kínáló, ami mozgósíthat az inkatívok olyan rétegeiből is, aki sarkítva : azért nem megy a munkaerőpiacra, mert a folyamatos munkarend szar, a plázacicaság pedig az éhenhalásra sem elég, így eltartja a család.

Egyébként, lassan úgy járunk, hogy a jelenlegi elvonásokkal is versenyképesek leszünk a környezettel, mert nekik emelni kell, akkor pedig, ha inaktívak munkaerőként bevonásának a költségeit megfizetjük, pontosabban megfizettetjük azokkal akiktől most sokat vonnak el, megnyílik egy bevételbővülési pálya, ami mellett lehet majd munkaerőköltséget terhelő adót csökkenteni és mégis marad azokra a kiadásokra, amik kellenek, hogy ciklusról ciklusra versenyképes legyen a kínálatunk.