Szóval nem siránkozni kell, hanem dolgozni.


Talán pont az a baj a pártalapítással, hogy dolgozni kell - na nem a párttal, hanem amúgy, hogy legyen miből élni... igen, ez kényelmes kispolgári hozzáállás, de valljuk be őszintén ha a saját belét kitaposná valaki munka mellett és tőke nélkül semmire se jutna, ezért szép de mégis halva született az a reagálás, hogy itt mindenki alapítson pártot aki nem ért egyet a meglévőkkel.

Aztán meg ott az a kérdés is, hogy minél szélsőségesebb egy ötlet annál nehezebb támogatókat szerezni hozzá - és itt most nem arra gondolok, hogy "kössünk fel mindenkit a parlamentben" - mert ezt 50% fölött szavazná meg a nép :))) hanem inkább elvontabb, összetettebb kérdésekre, mint, hogy pl. kell-e egyház támogatás vagy sem.
Ha pedig a szélsőséges ötleteket elhagyjuk akkor marad egy langyos kezdeményezés, ami hiába lenne becsületes és tisztességes (és ezáltal érhetne el többet) szintén nem fog érdemi tábort összeszedni mert kit érdekel a 26. párt ami semmi érdemit nem mond csak, hogy majd ő jobban csinálja...