Hogyne. Egész nyugodtan elhiheted neki, hogy nem olvasott semmit az akkoriban engedéllyel megjelent irodalomból, tekintet nélkül a szerzőre. Pláne nem olvasott kortársakat.

A Sorstalanság stílusa egy 16 éves gyerek intakt módon megőrzött, semmi fejlődésen át nem ment stílusa. Ami nem lenne baj, ha ezt a szerény szókincset és nyelvi eszköztárat szándékosan, tudatosan választotta volna ehhez a regényhez. De a többi is ugyanilyen, tehát ez az egy stílusa van.

Ha Kertész úr olvasott volna Esterházyt meg Parti Nagyot, akkor nem vonhatta volna ki magát abból a nyelvet és nyelvhasználatot megújító áramlatból, amely a nevükhöz fűződik. "Lipidben jóak vagyunk", emlékszel? Parti Nagynak ez az egy mondata többet ér a szememben, mint Kertész úr komplett életműve. Miért? Mert benne van 40 év hazai történelme és közhangulata.

Csót:
b