Ügyvédek az APEH adóslistáján - mi a valóság?
2009. november 04

Pontosan 334 ügyvédi iroda szerepel az APEH honlapján ha beütjük a keresőbe az "ügyvéd" szót, mint végrehajtás alatt álló adózó - írta egy internetes portál.

"Levelet fogok írni Szikora János APEH elnöknek az ügyben, mert abszurdnak tartom ezt a listát" - így reagált a Hírszerző megkeresésére a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. A sajtó azonban pontatlanul hozta a hírt. Szerinte az idézett listán (melyen több mint 300 ügyvéd, illetve ügyvédi iroda szerepel) akkor szerepelhet valaki, hogyha köztartozása magánszemély esetén meghaladja a 10 millió forintot, iroda esetén pedig a 100 millió forintot.

Ez a megállapítás azonban így pontatlan, ugyanis a 2003. évi XCII. törvény 55. § (3) bekezdése szabályozza az említett listát (10-100 millió forint meghaladó összegű adóhiány esetében). Csakhogy ugyanezen törvény 54. § (5) bekezdése rendelkezik egy másik listáról, mely listára való felkerülésnek nincs alsó összegszerű határa és nemcsak a tényleges adóhiány esetében lehet rá felkerülni, hanem azokat veszi jegyzékbe, "amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat." Azaz jelen esetben erről a másik listáról szóltak a sajtóközlemények, ahová tehát az általam a nyilatkozatokban említett pl.: parkolási díjhátralékkal is fel lehet kerülni, hiszen ezeket is adók módjára az állami adóhatóság hajtja végre, valamint ami szintén fontos körülmény: nem kell, hogy a tartozás meghaladja a 10 millió forintot, elegendő néhány ezer, tízezer forintos tartozás.

A Budapesti Ügyvédi Kamara a lista áttekintése után észrevételezi, hogy az ügyvédként megjelölt személyek egy része nem ügyvéd, egy része fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd, egy része a Kamara által ismerten önhibáján kívül fizetésképtelenné vált ügyvéd. A Kamara diszkriminációnak tartja, hogy más foglalkozások folytatói szakmai alapon nem azonosíthatók az APEH honlapján, ezzel olyan látszat keletkezik, mintha az ügyvédek adófizetési morálja eltérne más társadalmi csoportokétól.