Szia!
Nos, a (rideg) helyzet a következő. Az UL biztosítás lényege, hogy az ügyfél
felelőssége és egyben feladata a befektetésének menedzselése. Mindez azért
alakult így, mert a biztosító "megunta", hogy az ügyfelei elpártolnak tőle jobb
megtérülésű befektetési formák felé. A közvetítő maga ugyan elvileg tud mindent,
ami az ügyfélnek előnyös, csakhogy rendkívül kis számú kivételtől eltekintve ebben
-- legalábbis közvetlenül anyagilag -- nem érdekelt.
Vannak persze kivételek. Egyrészt azok, akik pénzt kapnak azért, hogy az ügyfél
pénzét menedzseljék. Ez a lakossági piacon szinte ismeretlen (nagyon drága).
Másrészt vannak olyan tanácsadók, akik a szolgáltatás részeként kvázi ingyen
(a gyakorlatban persze "előre fizetve") vállalják fel az ügyfelek pénzének
"felügyeletét". Pár dolgot azonban ez utóbbi esetben is érdemes figyelembe
venni. Egyrészt azt, hogy egy folyamatos díjas UL biztosítás esetén a lejtmenetek
is éppúgy (ha épp nem jobban) képesek hasznot termelni hosszú távon, mint
a folyamatos felfelé -- nyilván ehhez az kell, hogy az ügyfél folyamatosan fizesse
a díjat és kivárja azt az időt, amíg a szerződés a végéhez ér. Másrészt a tanácsadók,
legalábbis a lakossági szegmensben idehaza, rendszerint sokkal inkább értékesítők,
mint direkt befektetési/tőkepiaci szakemberek. Ez annyit tesz, hogy sokszor csak
késve tudnak reagálni eseményekre, sokkal lassabban, mint akár egy alapkezelő
vagy direkt befektetési tanácsadó -- bár ez esetben egy-két hét, sőt, egy-két hónap
csúszás nem feltétlen jelent nagy problémát.
Ha egy portfólió gyárilag (már a kötéskor) úgy van összeállítva, hogy az az ügyfél
kockázattűrő képességének megfelel, akkor ahhoz 4-5 évig nem feltétlen kell
hozzányúlni, utána is csak akkor, ha a világpiacon olyan komoly átrendeződés van,
amely negatívan érintheti az ügyfél portfólióját. Fontosnak tartom azt is, hogy az
ügyfél tudja, hogy a lejárathoz közeledve mire kell majd figyelnie, mit kell majd
csinálnia a befektetési alapokkal. Ezt 20-ból jó, ha 1 tanácsadó mondja el, sőt
adja oda írásban az ügyfeleinek.
A releváns dolgokat itt a fórumokon igen nehéz megtalálni, már csak azért is, mert
ugye "kinek hiszel"? Sokan jöttek ide nagy zajt csapva remek ötletekkel, aztán
tűntek el, mások néha-néha szólalnak meg és mondanak kifejezetten jó,
megfontolandó tanácsokat. Szerintem az idő pénz, és nem biztos, hogy kifizetődő
órákat a fórumot olvasgatva azzal tölteni, hogy "kiképezd" magad, már csak azért
sem, mert könnyen előfordulhat, hogy ezzel együtt sem fogsz teljesen megnyugodni.
A legjobb megoldásnak azt tartom, hogy keresel valakit, akinek adsz a szavára,
és tőle kérsz segítséget.
Az alkusz a biztosítási piacon közvetítőként tevékenykedik. Van még rajta kívül
az egyes ügynök (aki egy biztosító vagy pénzintézet termékeit árulja, ezért
szükségszerűen függő), illetve a független többes ügynök. Ez utóbbit az alkusztól
(aki szintén független) az különbözteti meg, hogy míg az alkusz az ügyfél
megbízásából a saját felelősségére dolgozik, addig a többes ügynök több
pénzintézet megbízásából a pénzintézetek felelősségére végzi a munkáját.
Az alkuszt nevezik brókernek is, bár maga az elnevezés sokszor megtévesztő lehet,
mert ugye kis hazánk nagyon nagy biztosításközvetítő konzorciuma például
többes ügynök, bár magát brókernek titulálja.
Van egyébként elérhető alkuszvállalat, illetve alkuszként tevékenykedő közvetítő
a magyar piacon.
Prof