Az 50-es evekig a tipikus amerikai csalad ugy nezett ki, hogy volt egy apuka aki dolgozott, volt egy anyuka aki otthon maradt, gyerekeket nevelt, intezte a haztartast, stb. Persze hogy leteztek dolgozo nők, de nem az volt a tipikus, nem az volt az atlagos.
Vegyuk azt, hogy nem vagyunk szociologusok csak egyszeru kozepkoru emberek akiknek a gyerekkora a 60-as-70-es evekre esett es ezert a szemunk elott jatszodtak le a valtozasok. Nem kell kutatnunk csak osszegeznunk azt amit lattunk.
Az szuleink fiatalkoraban (40-es evek) mi volt az atlagos karrier? A szakmatanulas, rosszabb esetben betanitott munka. A 10-es evek Amerikaja meg szippantotta fel a noi munkaerot is a gyarakban, sweatshopokban, ugyhogy Amerikaban nem is volt annyira ismeretlen a nok munkaba allasa mint mas orszagokban. Kesobb ez visszaszorult. Az otvenes evekben Magyarorszag a vas es acel orszaga lett, kellettek a nok a gyarakba, uzemekbe, ugyanigy a tobbi szocialista orszagban. Amerikaban ekkor meg a helyzet valtozatlan. A hatvanas evekben Amerikaban is az addigi mestermunkat amit zomeben ferfiak vegeztek kezdte felvaltani az olcsobb nagyipari termek. Futoszalag, betanitott reszmunkak. Ezzel egyidejuleg a technika is kezdett tokeletesedni. A fizetes viszont leesett. A villanyszerelo mesternek alig van munkaja mikor az uj hazak panellelemeibe mar epiteskor belehuzzak a villanydrotot, festore alig van szukseg amikor az uj hazakat fel nap alatt kivul-belul lefujjak festekspray-vel. Rengeteg szakma kihalt, helyuket olcso betanitott munka vette at, olcso betanitott munkasokkal. A ferfiak igyekeztek a jobban fizeto allasok fele menni, a gyarosnak meg kapora jott az olcso noi munka. A hetvenes evekre egy atlagos konnyu fizikai munkat igenylo gyarban gyakorlatilag csak a szakmunkat igenylo poziciokban es a vezeto poziciokban maradtak ferfiak.
Erre az idoszakra tevodik a bevandorlas tomegesse valasa is, amelyre nem volt pelda a szazad eleje ota.
A nyolcvanas evek kozepe ota megy az outsourcing, a hazai ipar elobb lassu majd gyors, szandekos elhalasztasa. A gyarak megszuntek, a kepzetlen munkaero meg ittmaradt. Anelkul, hogy politizalni kezdenek, talan ez volt az elso koporsoszog az amerikai prosperacioba. A technologia kulfoldre szallitasaval eloterbe kerult a maniakus, eroltetett tanulas, amire egyreszt nem mindenki alkalmas, masreszt leviszi a tanitas szinvonalat de kotelezo mert nem maradt alsobbrendu munka. Muszaj valamilyen 1-2 eves kepzest igenylo "diplomat" szerezni mert a meg megmaradt mezogazdasagi segedmunkakat es uzemi betanitott munkakat a bevandorlok vegzik, a tobbi meg kulfoldre kerult. A nyolcvanas evek kozepetol kezdve gombamodra szaporodnak "karrier-egyetemek" a tavoktato es a kilencvenes kozepetol online egyetemek mert felismertek, hogy itt egy hatalmas munkanelkuli tomeg akik jo piacot jelentenek.
A hagyomanyos egyetemekre is megtobbszorozodott a jelentkezes es ezaltal tobbszorozodott a tandij is. A ketezres evek elejen lattam egy kepes viccet, egy szulot mutat, mellette a gyermeke talarban, diplomaval a kezeben, a szulo kezeben pedig a ketszeresen is elzalogositott (dupla mortgage) hazanak papirjai. A szulok kiveszik a nyugdijelotakarekossagukat is a bankbol csak azert, hogy sok esetben mondvacsinalt diplomakat adjanak a gyermekeik kezebe, amelybol kesobb csak nagyon alacsony szinten lehet megelni. Ez kitolja a dolgozas eletkorat is (elnezest nem tudom szebben fogalmazni mert nem az allami nyugdijkorhatarrol van szo, hanem arrol a korrol ameddig valaki onkentesen-penzhianybol dolgozik.) Dolgozni kell a kozben teljesen tonkretett egeszsegugyi biztositas miatt is, az allami, mindenkire kiterjedo egeszsegugyi biztositas csak 65 eves korban lep eletbe, addig valahogy elo kell teremteni. A munkaadok rajottek, hogy ezen lehet a legjobban sporolni, mig korabban altalanos volt, hogy a munkaado hozzajarult a biztositashoz, ez mara erosen visszaszorult, az egyenileg megveheto biztositasok pedig sz@rt sem ernek. Nagyon sok 55 feletti norol tudok aki szinte kizarolag azert dolgozik, hogy egyenileg eloteremtse az egyeni biztositas koltsegeit vagy igyekszik bejutni egy nagyobb vallalathoz, korhazba, ahol a munkaado meg hozzajarul a biztositashoz.
Szamtalan mas ok is hozzajarul a nok tomeges munkaba allasahoz. Pl. az, hogy mig az otvenes evekben egy atlagos amerikai csaladnak 2-3 szobas lakasa es 4 gyermeke volt, utazni talan egyszer ha eletukben utaztak, egy hasznalt autojuk volt amit addig butykoltek mig lehetett, addig mara az igenyek erosen megnottek. A gyerekek szama lecsokkent, a szobak es autok szama megnott, a haztartasi gepek, a szorakozasra koltott kiadasok, a nyaralasok, a gyerekek taboroztatasa es sorolhatnam meg, mind-mind extra koltseg. Masok lettek az igenyek. A hazikoszt helyett inkabb etterembe jaras lett a divat, egy atlagos faluban ahol korabban egy diner es egy kocsma volt ma egesz utcahosszan sorakoznak a vendeglok, pubok. Ehhez bizony penz kell.
