Az általad felrakott térkép közel azonos az 5.hsz-ben hivatkozottal, ezért az ott már kiemelt szövegrészt idézném:
'Talajaink mintegy 13 %-a erősen savanyú kémhatású. Ezek a gyenge mésztartalmú talajok első sorban az Alpokalján, az Északi-középhegység ÉK-i részén, valamint a Rába, Szamos és a Körösök mentén fordulnak elő. Gyengén savanyú kémhatású talajokkal (talajaink mintegy 43 %-a) főleg a Dunántúli-dombvidéken, az Északi-középhegységben, a Nyírségben, a Tisza és számos mellékfolyójának teraszain, valamint a Kisalföld déli peremrészein találkozhatunk.'
Ez összesen 56 %, kérdés, ennek mekkora része alkalmas mg-i művelésre, akár kiskerti, akár nagyobb méretű ültetvény vonatkozásában. Az országnak ez a része sorolható az a. vagy b. kategóriába, a többi c. vagy d. kategóriás.

Ebben a topikban bemutatott vagy megemlített kivik:
- Bakony, weiki (Belohin)
- Marcali, önporzós (atifoci)
- Deszk, Hayvard-Tomuri (Arth ur)
- Zsámbék, fiatal ismeretlen fajta, és 7-8 éves, még nem termett fajta (vica46)
- Táp, (Győr-Moson-Sopron) szőrös kivi, kb 18 éves, 8-9 éve terem, 4 éve 100 kg felett (újsághír)
- Csurgó, szőrös kivi, 2.5 q termés (rádióhír)
- Miskolc mellett, szőrös kivi, Miskolc mellett (Gyula20, 71.hsz alapján)
- szőrös kivi, helymeghatározás nélkül (multiplas, 61.hsz)
- Zala megye, szőrös kivi (Floo2, 62.hsz)

Ha újabb, lehetőleg már jól termő kivikkel ki tudod egészíteni, légy szíves, tedd meg, azzal együtt, hogy a felsoroltakat a termőhely alapján besorolod a megfelelő kategóriába.
Előre is köszönöm a segítséged.