Azért elég sok Zalán kívüli példa is kiderült már, itt van Gyula sikere, vagy a szegedi, vagy az ugodi, egész házat befutó kivitő. Tehát egészen biztosan nincs igazad abban, hogy le akarod korlátozni Zalára a sikereket az eddigi tényanyag alapján. Itt a dolog azon is múlik, hogy mit akarsz tudomásul venni, hiszen már itt is szerepelt legalább kettő, de inkább több nagyon látványos Zalán kívüli példa és a ti sikertelenségetek is ugyanúgy csak kiragadott példák. Az, hogy a legtöbb sikeres példa onnan érkezik, számos egyéb tényező következménye, legfőképpen annak, hogy eddig egyedül ott tevékenykedett egy olyan hozzáértő, aki már sok év óta felkeresi az amatőr kivikertészeket és saját maga segíti elő, hogy a hibás szakirodalomból és tévhitekből merített ismereteket korrigálja. Egyszerű logikusan is be lehet látni, hogy ahol ez nem történt meg, ott elültették mondjuk 15 éve a st..kl kivit, ami rosszabb esetben eleve mind porzó volt, ha meg nem, akkor meg megfogadták azt a szörnyű tanácsot, hogy "a szőlőhöz hasonlóan, rövid csapra kell metszeni", így biztosan nem láttak rajta termést, mert előre eltávolították az összes lehetséges termőrügyet. Még egy lélegzetvétellel ebből következően pofon egyszerű belátni, hogy országszerte a legtöbb ilyen növény a kivágás sorsára jutott, megfelelő nevelési útmutató híján. Az sem utolsó szempont, hogy eddig egyedül a Zalai Hírlapban jelent meg helyes termesztési útmutató. Azért ennek ellenére természetesen vannak Zalán kívüli példák, tehát megismétlem, hogy alaptalan arra a térségre lekorlátozni. Fontos, hogy a játékszabályokat a fair play elve alapján határozzuk meg. Természetesen hirdethetsz magánversenyt is, ahogy mondtad, de akkor annak a címe ne a "kivi sikeres termesztése" legyen, hanem mondjuk "Bombaba magánversenye arra vonatkozóan, hogy részrehajló és egyenlőtlen kiindulási feltételek mellett felkutassuk a 10 évesnél idősebb hazai kivitöveket" Az a.-d.-ig terjedő kategorizálás nagyon logikusnak tűnik, azt kell itt elfogulatlanul megállapítani, hogy vajon arányaiban mennyi területet fednek le az egyes kategóriák. Annak idején te is belinkeltél egy talajtérképet ide, és azon az látszik, hogy Magyarországon nincsenek túlsúlyban a meszes, de még a gyengén meszes talajok sem, az más kérdés, hogy a lakosság talán jobban koncentrálódik ezekre a területekre, mivel ezek nagyrészt az ország közepén vannak. Arról is volt már szó, hogy a kivi annyira azért biztos nem lehet mészkerülő, az enyhén meszes talajokat is bizonyos szintig még elviseli. Sok sikertelen tapasztalat talán éppen abból származik, hogy a gazda bizonyos terjedelemben kicserélte a talajt savanyúra és ezért csavarodott be a gyökérzete, megszokta a jó talajt, ezért nem akart behatolni a meszesebb régiókba. Ha mindezeket tudjuk és ismét rápillantunk a térképre, akkor láthatjuk, hogy ez alapján bőven feltételezhetnénk, hogy hazánk túlnyomó részén megfelelő lehet a talaj kémhatása. Más kérdés, hogy pl. a homoktalaj nagyon rosszul tartja a vizet, tehát ez bármely más növény termeszthetőségét erősen lekorlátozza.
Helyesen idézted azt is, hogy az első időkben rendszertelenebb, de a túlélést rendesen biztosító, mélyreható öntözés esetén arra kényszerítjük a gyökérzetet, hogy mélyebb rétegekbe is behatoljon. Ezen sem értem, hogy mi kétkedni való van. A felvásárlási árra való hivatkozás is helyes meglátás, ahogy ez minden mezőgazdasági terménynél komoly probléma. Én azért azt is nézném, hogy Olaszországban mindenhol öntözéssel termesztenek kivit, míg a képek tanúsága szerint Magyarországon ez elég jelentős területen lehetséges anélkül is, egyéb tényezőkben pedig nincs különbség, legfeljebb abban, hogy nyáron nem sül ki nálunk annyira, tehát ez is inkább előny. A felvásárlási ár biztos ott is alacsonyabb. Szó volt többször a pajorrágásról is, ami gyakorlatilag az egyetlen állati kártevő, azonban lokálisan komoly gondot okozhat. Sok sikertelen példa talán ennek áldozata lett, ezt sajnos meg kell említeni, de hát mondj egyetlen olyan hagyományos gyümölcsfát, aminek ne lenne ennél több kártevője! A kivit még e tényező tudomásul vételével is lehet teljesen vegyszermentesen termeszteni. Sokan ott buktak el, hogy jó talajban a telepítési évben hatalmasat nő a kivi és így nem fásodik el a törzs megfelelő mértékben télire. Így tehát fagyrepedések keletkezhetnek, ezeken keresztül pusztító gombabetegségek támadják meg a növényt. Arról is volt szó, hogy ezért célszerű a törzset az első télen víztaszító, lehetőleg fehér, fényvisszaverő szintetikus szövettel betekerni. Eddig egyébként ez csak igazán erős fagyzugfekvésekben volt probléma, dehát olyan helyeken még szőlőt, meg barackot sem igen szoktak termeszteni! Ha a törzs egyszer megvastagszik, akkor a kivi téltűrésben még le is körözi hagyományos gyümölcstermőinket. Az a gond tehát véleményem szerint továbbra is fennáll, hogy a hozzáállásod eleve inkább a negatívum felé tendál, it jöhet a félig üres-félig teli pohár példája. Azt kellene inkább felismerni, hogy milyen óriási gazdasági potenciál rejlik a kivitermesztésben, ez még akkor is igaz lenne, ha netán tényleg csak Zalából lehetne ilyen csodálatos példákat bemutatni, pedig máshol is jócskán vannak jó vízháztartású, nem túlzottan meszes talajok és 5-600 mm-t elérő átlagos évi csapadékmennyiség. Sajnos az továbbra is jól kitapintható, hogy ez a topik egyfajta ellendrukként jött létre, ezt természetesen tudomásul vettük. Azt őszintén sajnálom, hogy kudarcaid voltak a kivitermesztés terén és engedd meg, hogy ezennel újból kifejezhessem emberi együttérzésemet!