OK. Egy kis adalék a képzelet világához: a halálközeli élmények között gyakran szerepel a testenkívüliség. Ezt a képet életében az ember soha nem láthatja. (Hogy pl. a műtő felső sarkából figyeli az orvosokat és látja önmagát.) Még kevésbé lehet tisztában azzal, hogy a reanimáció során az orvos milyen lépéseket tesz. Érdekes módon a felébredés után mégis pontosan elmondja az illető a történteket. Az is érdekes, hogy amennyiben az agy utolsó oxigénmolekulái hozzák létre a többé-kevésbé hasonló "látomásokat", akkor Matos dr-nak (aki a Körúton került a klinikai halál állapotába, miért nem volt halálközeli élménye ? Miért nem volt, ha ez az agy végjátéka? Egy orvosteam szedte csokorba a halálközeli élményeket és egy könyvben jelent meg - nem tudom olvasta-e valaki, én sajnos nem.

Az pedig a materia oldaláról nézve érdekes, hogy a mélyaltatásba került betegnek (Hála istennek, meg az altatógáznak) a műtétről halvány szikra emléke sem marad. Az ember úgy ébred, mintha az előző pillanatban aludt volna el. Ilyenkor "elaltajuk" a Lelket is ? Vagy csupán az immateriális részünk és az agy kapcsolata szűnik meg ?
Van még jónéhány kérdés, melyeknek egy része a Lélek létezése mellett, mások az ellen szólnak.

ÜGYI