Másfél hete egy húszéves osztálytalálkozó kedvéért ellátogattam arra a helyre, ahol felnőttem. Egyszer már írtam róla négy éve. Akit érdekel elolvashatja itt.
Mi változott azóta? Rengeteg minden.
Először is, az, hogy amíg gyerekkoromban csak felült a vonatra az ember és 40 perc alatt a 43 kilométerre lévő Nyíregyházán volt, ez ma másfél órába telik és két átszállással három vonat igénybevételével tehető meg. Én ugyan soha nem fogom elhinni, hogy annak az egyszem BZ-nek nem lehetne menetvonalat találni, hogy bemenjen oda ahova százhúsz évig bejárt(Nyíregyháza), de hát új idők új szelei illetve menetrendszerkesztői biztosan erre is megmondják a frankót. Ennek ellenére Görögszálláson 34-en szálltunk át a BZ-re. Ebből 16 fő Kisfástanyára ment, de volt utascsere Bashalmon és Tiszaeszláron is. A Tiszalökig tartó részt 2002-ben felújították. Ebben az a csúcs, hogy Nyíregy-Görögszállás között a sok-sok lassújelnek köszönhetően sokkal lassabban halad a szerencsi személy a villamosított pályán, mint a BZ a löki oldalban. Tiszalök után jött az érdekesebb rész, de először ugye Tiszalök. Maga Tiszalök állomás környéke amúgy semmit nem változott az elmúlt húsz év alatt. Még az álmennyezet és az utcai kockakő is teljesen ugyanaz mint húsz éve volt. Komolyan mondom nem tudom miért, de félelmetes érzés volt az egész. Mindössze az volt az egyetlen ami nem olyan volt mint húsz éve, hogy Debrecen felé nem Md, hanem BZ jár!
Egy ismételt átszállás és fél óra kényszerpihenő után, miközben a kalauzlány többször is elmondta, hogy mekkora szerencsém van, mert most kivételesen nem késve indulunk, a vonat elindult. Ismét InterPici motor, még nagyobb tisztaság mint az előzőn, és ment a légkondi is (olyan hihetetlen, de 25-28 fok volt odakint). Utas mindössze három. Velem és a kaluzzal együtt. A vonat marha sokszor lassított innentől kezdve, de azért még elfogadható volt. Mondta is a kalauzlány, hogy ha tovább is mennék majd megtudnám mennyire leromlott a vonal! Láttam azért így is. Rögtön a legszembetűnőbben a Keleti-főcsatorna hídjánál. A közúti híd most lehetett nemrég festve. Barna-piros meg azt hiszem még egy szín váltakozott olyan panelfelújítós színösszeállítás stílusban. A vasúti hidat viszont csak a rozsda tartotta össze, de már az se valami nagyon. Tiszalöki vízművek is ugyanaz mint húsz éve volt. Továbbhaladva kicsit olyan volt, mintha arrafelé sem változott volna semmi, hiszen megvolt a Kossuth Tsz, az Állami Gazdaság épületei, a tehenek is ott legeltek ahol rég. De azért kicsit jobban odafigyelve látszott, hogy minden, de minden le volt pusztulva mint az állat. Megláttam messziről az állomásépületet és telefonáltam az ismerősnek, hogy jöhet ki az állomásra. Megérkeztem.
Leszállva viszont valami mellbevágó volt az egész. Az állomásépület környékén minden az alapig elbontva, elhordva, az egykori rakodóterületen hatalmas szeméthegyek, amiknél csak a parlagfű volt magasabb. Maga az állomásépület az ami még megvolt, ám ajtaja ennek is egyik oldalról hatalmas vaslemezzel eltakarva, másik oldalról téglával befalazva az ajataja. Az összes ablak betörve, és már a tetőt kezdik bontogatni egyesek az épületen, úgyhogy szerintem nem sokáig fogja már húzni ez az épület sem . :-(((
Abban az utcában ahol laktam a helyiek szerint egyedül már nem lenne ildomos mászkálnom, mert igencsak megváltozott a lakosság összetétele azóta mióta elköltöztünk onnan, ezért a másik oldalról közelítettem meg a falut. Az egykoriTÜZÉP helyén ma már csak parlagfű nő, a parkettaüzem viszont még megvan! Engem is meglepett de egy nívós parketta és burkolólapcégnek van ott helyi üzeme. Vajon az egykori csillék megvannak még odabenn? :-) Nem hinném.. Az egykori kisbolt is megvan, bár kocsma üzemel benne. Amúgyis valahogy az egész falu olyan volt hogy minden negyedik-ötödik háznál volt egy kocsma ami azért kicsit fura, de a jelek szerint megéri, mert másképp nem lenne ennyi. Magáról a faluról nem is nagyon írnék többet, hiszen nyilván nem érdekel ez senkit rajtam kívül...
De azért végigkérdeztem a helyieket, a vasutasokat, meg akit csak tudtam arról, hogy hogyan érinti majd őket az ha bezárják a vonalat? Nos röviden összefoglalva sehogy! Eddig se nagyon jártak vonattal, mióta pedig feléjük is megjelentek a gépkocsi lízingcégek, azóta mégannyira sem. A busz se drágább sőt! Ráadásul régen ugye nem járt Polgárra busz, az autópálya megépítése óta viszont igen, aminek rettenetesen örülnek és használják is. Teherszállítás ugye a 90-es években megszünt, azóta leépült a személyszállítás is. Szolgálat sincs már sehol. Egyedül Polgáron van, ahonnan azt az egy főt simán el tudják helyezni majd a legalább tíz-tizenötször nagyobb Nyíregyháza állomáson. A mozdonyvezető is tud másfele is mozdonyt vezetni, és a kalauzlány is dolgozik más vonalakon jelenleg is. Régebben sokan dolgoztak a vasútnál. Főleg a cigány férfiak a PFT-nél, ahova sok segédmunkás kellett annó. De a rendszerváltás során őket építették legelőször a cégtől aztán persze már dacból sem utaztak vonattal többet
Visszafele másnap hirtelen elromlott az idő. Az eső szakadt de nagyon, a hőmérséklet pedig 20 fokkal esett vissza egy éjszaka alatt. Kisétálva az állomásra láttam, hogy az alkonykapcsoló bekapcsolta a lámpákat. Az összeset. A rakodótéren is. És mind egytől egyig világított. Az izzócseréléssel megbízott cég tehát igencsak jól végzi feladatát. Nem tudom, hogy milyen lehet egy sitthalom, csalán és parlagfűtenger közepén álló oszlopon kicserélni az izzót, de biztios nem egyszerű munka.
A vonat most késett. Nem is keveset. Mivel a váróterem be volt falazva, így sehova nem tudtam behúzódni az elől. Készítettem pár fotót a pályáról és az állomás területéről, de sajnos nem találom az adatkábelemet és eddig nem tudtam gépre vinni, így ezeket nélkülöznötök kell most egyelőre.
Utas most is pontosan ugyanannyi volt mint amikor idejöttem. Egy öregasszony, a kalauz és én. Tiszalökön kényszerű várakozás, majd olyan 10 emberrel indultunk. Kisfástanyán megtelt a vonat, és Bashalmon is felszálltak nem kevesen. Gyakorlatilag minden ugyanolyan volt mint amikor odafele utaztam, csak most fordított irányban. Leszámítva a szakadó esőt persze.
Nyíregyházán, akárcsak odafelé, tettem egy kört a belvárosban és az állomás környékén. Hihetetlen, de mintha nem is ugyanazon a vidéken lennénk! Nyíregyháza egy rendkívül dinamikusan fejlődő város ahol szinte minden megváltozott az elmúlt húsz év alatt. Mégpedig igencsak előnyére. Szerte a városban mindenhol táblák hogy térfelújítás, közösségi terek felújítása, lakótelepfelújítás, utfelújítás meg ilyenek, mind az EU támogatásával persze. Csodaszépen felújított buszpályaudvar, állomásépület stb. Itt ütköznek ki azok az irreális különbségek, amik a mai falu és a nagyváros között léteznek. A városban befektető is akad, önereje is van, pályázni is tud meg ilyenek. Eközben a falu forráshiányos, az iskolát is örül ha fenn tudja tartani, a pályázatokhoz pedig szinte soha nincs meg az önereje.
Ezen az állapoton pedig egyáltalán nem segít egy 20-30-al döcögő BZ, mert úgy tűnik nem az viszi már el a fellendülést mint egykoron 120 éve.