Bocsáss meg, sok az igazság abban, hogy az emberek különbözőképpen közelítenek a hit kérdéséhez. Egyetlen dologban szeretnék ellentmondani, nevezetesen abban, hogy tapasztalat által születik a hit. Akiknél az ima közben kivágódó ajtó váltja ki a "hitet", abból soha ebben az életben nem lesz igazi hívő. Mint ahogy a tegnap lezajlott kis vita-csetepatéból annyit világosan le lehetett szűrni, hogy:
- ki az, aki igazi hívőként szól hozzá,
- ki az, aki abszolút outsider a tárgyban, de mondania kell valamit, mert különben beleszorul az ellentmondás kényszere,
- ki az, aki nem a Hit, hanem a kételkedés utcájából lépne be a hit udvarába,
- ki az, aki képtelen megadni a minimális tiszteletet is a csevegőpartnernek,
- ki az, aki a Bibliától szó szerinti Valóságot vár el,
- ki az, aki meglovagolva a másik kétségtelen ismeretét a témában, csakazértis ellentmond, magyarul megkeresi a kákán a csomót.
Számomra (keresztény hívőként) tanulságos volt a néhány hozzászólásra kapott "válasz".
Az igazság az, hogy ez olyan tárgykör, ahol két vak vitatkozik arról, hogy zöld-e már a lámpa. Annak lesz igaza, akinek van vakvezető kutyája. Vagyis - a hit kérdéseiben nincs bizonyosság, csak támogató "mankó".
Köszönöm a figyelmedet !

ÜGYI56