"ami elvágja a valószínűségszámítást."

Csak a klasszikus valószínűségszámítást.Ha a kvantumvalószínűségszámítást hazsnálod akkor nem. Ez abban különbözik a klasszikustól,hogy az azonos részecskék felcserélésével nem kapsz új állapotot. Technikailag azt jelenti,hogy az elvileg sem megkülönböztethető események amplitúdóját először össze kell adni,utána kell az abszólútértéknégyzetet venni,ez adja a teljes valószínűségeket.Az állapotvektorok fázisa ilyenkor befolyásolják a valószínűséget,és szép hegyes-völgyes interferenciakép jön létre. És nem lehet tagonként abszólútértéknégyzetre venni őket.

Az elvileg is megkülönböztethető eseményeket pedig külön-külön kell abszlútértéknégyzetre venni,és ezeket a részvalószínűségeket kell összeadni. Az állapotvektorok fázisát az abszólútértékreemelés kiöli. így elkent eloszlást kapsz.

Ha azonos és megkülönböztethető események is vannak,akkor először az azonos események amplitúdóit össze kell adni,és ebből kell valószínűséget  képezni,majd a különböző események valószínűségeit össze kell adni.Ekkor az interferenciaeloszlás és elkent eloszlás keverékét kapjuk.Ez lép fel neutronszórás esetén is.