Becsületsértés

Megvalósítja a becsületsértés vétségét az, aki - a rágalmazás esetén kívül -mással szemben

1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,

2. nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. E bűncselekményért felel az is, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

A becsületsértés elkövetési magatartása

A becsületsértés kiegészítő jellegű bűncselekmény a rágalmazáshoz képest, azaz abban az esetben kerül megállapításra, ha a rágalmazás valamely feltétele hiányzik.

Így ha az elkövető nem tényt állít, vagy a tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, hanem egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel csorbítja a sértett becsületét, emberi méltóságát, úgyszintén, ha mindez nem egy harmadik személy előtt, hanem a sértettel szemben valósul meg.

Becsület csorbítására alkalmas minden olyan kifejezés, mely az emberi méltóságot sérti - tehát lealacsonyító értékítéletet tartalmaz. Nincs jelentősége annak, hogy minderre milyen formában - például vicc, történet vagy kérdés - kerül sor. Ilyennek minősül, ha a sértettet hülyének, idegbetegnek, lopósnak, verekedősnek titulálják.

A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény e feltételek mellett minden olyan tevőleges - nem verbális, hanem fizikai - megnyilvánulás (például a sértett leköpése, felpofozása, vizelettel való leöntése vagy mellének megfogása), amely célja a sértett megalázása, emberi méltóságának csorbítása. E tényt az elkövető tudatának át kell fognia. Így nem ez a bűncselekmény valósul meg, ha az elkövetőt testi sértési vagy szexuális indíttatású szándék jellemzi.

Speciális rendelkezések

Mindkét cselekmény magánindítványra üldözendő . A büntetőeljárás megindulását követően is a sértett - mint magánvádló - jogosult a vád képviseletére .

A törvény értelmében nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát

1. a közérdek vagy
2. bárkinek a jogos érdeke

indokolta .

Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el .