>>Közben már egyszer kijavítottalak, hogy én nem egy az egyben Bokros csomagról beszéltem.

Jó, akkor tisztáztuk, hogy a Bokros-csomag az nem szerkezeti változtatás volt, hanem importkorlátozáson és infláción keresztül egyszeri fogyasztás csökkentés volt a kívánt pénzügyi egyensúly elérése kedvéért.
Ez fontos momentum, ugyanis a rendszerben továbbra is megmaradtak az egyensúlytalansághoz vezető okok.

>>De ha infláció, akkor legyen ez a téma. Kérdem borjú ábrázattal, ha Orbán tartja igéreteinek nagyobb részét, vajon az végeredményben nem vezet inflációhoz?

Biztosan jól értelmezed Orbán kijelentéseit?
Elsőként, kiemelten mindig az 1 millió munkahely teremtését említi.
Amennyiben ez a célkitűzés megvalósulási pályára lép, akkor a költségvetési egyensúly példátlan mértékben javul, hiszen a valamilyen formában segélyezett körből sokan a befizetői oldalra kerülnek.
Magyarország lemaradásban éppen ebben van a környezetéhez képest, jelentősen alacsonyabb az aktívak aránya, tehát vannak tartalékok ahonnét mozgósítani lehet.
A munkahelyteremtő igyekezetet segíti, hogy a forint árfolyam az exportőröknek kedvező irányba tolódott, ami a nyilvánvaló előnyön kívül a gazdaság egésze számára is versenyelőnyt jelent, hiszen euróban számolva olcsóbbá vált a munkaerő.
A kérdés tehát abban mutatkozik meg, hogy a kormányzat meddig tudja a 270-280-as sávban egyensúlyozni a forintot, hogy a munkahelyek letelepítését segítse, illetve a deviza hitelesek ne lépjenek fel követelődző módon az árfolyam erősítés irányába.
Ide tartozik az infláció kérdését taglaló polémiád is.
A jelentős forint gyengülés egyszeri hatásának köszönhetően az idei inflációt nem trend jellegű okok befolyásolják, tehát nincs értelme a Szlovákiával történő összehasonlításnak. A forintgyengülés miatt megdrágult közvetlen fogyasztást kielégítő import csökkenése jótékonyan hat a pénzügyi egyensúlyra. Lényegében tehát éppen zajlik a "Bokros-csomag", benne a két elemmel, az infláltatással és import visszafogással, csak mivel a válság kerete adott mint kényszerítő ok, nem szerszámozták fel parasztvakításként reform frazeologiával .
Oszkó lényegében megcsinálja azt, amit Orbánéknak kellett volna egy előrehozott esetén, cserébe viszont jó kommunikációs alapot teremt az MSZP számára.

>>Egyébként Szlovákiában is ELQURO2 van hatalmon. ELQURO1 Mecsiar volt.

Meciar a külpolitikai irányt szerette volna másként alakítani, az egy helyett többes kötődéssel, és ezért kukoricára térdepeltették Szlovákiát,ami egészen addig nem kapott lehetőséget a gazdasági kibontakozásra, amíg Dzurinda oda nem cövekelte a kereszténydemokrácia oldalára.
Ennek az ára viszont az, hogy a többi, világ jelentősségű szereplő számára kiesett az érdeklődésből, sőt egy-egy esetben, amikor lehetőség kínálkozik rá, feltehetőleg inkább lesznek ellenségesek vele, mint barátságosak, hiszen érdekükben áll, a versenytársat famulusán keresztül gyengíteni. Meciar kitérője eredmény nélküli volt, ezért lehet elqrásnak tekinteni.
Ugyanez a vargabetű, a Putyinnal kokettáló Gyurcsány esetében Magyarország számára eredményül hozta, hogy a gázvezetékek nyomvonala miatt stratégiai helyzetbe kerültünk és ráadásul nyomást gyakorolt az orosz érdekekkel ellentétben álló szereplőre, hogy az oroszok energetikai térnyerését ellensúlyozandó, beindítsák a makói kitermelést, ami valószínűleg a föld alatt rohadt volna örök időkre. Gyurcsány alatt nyilvánvalóan szikkasztottak bennünket, nem települt le a képességeinknek megfelelő ipari termelés, ami jelentősen rontotta a gazdasági előrelépéseket, de majd csak a jövő dönti el, hogy az ár amit fizettünk kidobott pénz, vagy érték.

Fico nem elqró, kénytelen költeni a mezőgazdaságra, hiszen ha nem érkezik pótlólagos forrás az ágazatba, akkor az lényegében becsődöl, nem bírja a versenytársakkal a küzdelmet, Szlovákia pedig nettó és masszív élelmiszer importőrré válik.
Fico számára nemzet startégiai szempont, hogy az általánosan veszetséges mezőgazdálkodás következtében lényegében a föld elveszíti forgalmi értékének egy részét, célpontjául válik a tőkeerős külföldi vásárlóknak.
Ficonak költenie kell a cigányokra, mert a probléma magától nem hogy nem oldódik meg, ellenben egy-két évtized alatt kezelhetetlen mértékűre duzzad. A szlovák kormányzat a konzervatív módon, oktatással szeretné a cigány problémát orvosolni, beláthatóan ez hosszú időt vesz igénybe és nem igazolják a tapasztalatok a sikert.
Hiába tanul(jár be az iskolába), ha odahaza a putri adja a társadalmi mintát.

Ficonak tehát jelentkezik a kiadási oldal kényszere, amit megpróbál csökkenteni spórolással, pl. Slota tankjaira 20%-kal kevesebb jut, de igazából a bevételi oldalon lehet kezelni csak a problémát.
Adókat kellene emelni és ezzel elveszíteni az euró bevezetése után megdrágult munkaerő miatt egyedül maradt versenyelőnyt.Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor nem marad más, mint a hitelfelvétel és a megnövekvő törlesztőrészletek egyre magasabb költsége.

Fico elqrását lényegében Dzurindáék kódolták azzal, hogy az előttük álló kötelezettségekhez mérten alacsonyan határozták meg az adókat.
Fico hibája csupán annyi, hogy olyan mértéktelenül erősítette a "tátrai tigris" önbizalomerősítő képét, hogy jelenleg nincs mód a mindenki által a gazdasági fellendülés egyedüli alapjának tekintett alacsony adókhoz hozzányúlni.

(Majd később, amikor már késő lesz.)