Teljesen mindegy, hogy mikor vette a házat, és nem is öröklöd meg, csak a haszonélvezet joga az özvegyé a házastárs halála után. Ami nagyjából annyit jelent, hogy a házból se ki nem rakhatnak, se nem változtathatnak a beosztásán, se oda nem mehetnek lakni. Magyarul gyakorlatilag a tiéd a ház a halálodig, csak el nem adhatod, mert a tulaj nem te vagy.

Eladni eladhatják a fejed felől, de akkor se költöztethetnek ki belőle, mert a vevő a haszonélvezeti joggal megterhelten veszi meg, és tudomásul kell vennie, hogy ténylegesen akkor lesz a tulajdona, miután te meghaltál.

Namármost ha figyelmesen átgondolod, akkor ez a lányoknak annyit jelent, hogy tán öregségükre juthatnak hozzá az örökrészükhöz, de inkább valószínű, hogy majd csak a gyerekeik élvezhetik valamikor. És EZ AZ ami miatt ennyire fújnak rád, lehetnél te maga a pócsi Szűzmária vagy Teréz anya, akkor is gyűlölnének.

Eddig ugye az volt, hogy van egy apjuk, aki ugyan elvált, de amúgy szereti őket, segíti őket van egy szép háza amit majd megörökölnek (teljesen lényegtelen, hogy mit hagyott oda az első feleségének, az öröklést ez nem befolyásolja), igaz kicsapongó életet él, de nem baj, hiszen úgyis egyik nő jön a másik megy. (Gondolom gondoskodtak is arról, hogy minél több nő menjen ugye...)

Erre egyszercsak az apjuk "megőrül" feleségül vesz egy nálánál jóval fiatalabb nőt, sőt még egy gyereket is nemz neki, hallatlan! Ebből a körből scak úgy szabadulhatnának, ha tőled is elválna, és te elmennél a gyerekkel máshová lakni, és ha rajtuk múlna, akkor légy nyugodt nem válogatnának az eszközökben.

Szóval a saját magad önostorozását abba lehet hagyni, mert nem rajtad múlt a dolog.
Meg a megfelelni akarást is abba lehet hagyni...