Ezek szoktam a jolly joker érvek lenni.

Nálunk ezt nem lehet,
nincs rá pénz.

A Bezzegnyugaton című mondásra meg az ,h könnyű nekik ott kazalban áll a pénz.

De ezek nem érvek, hiszen láthatjuk ,h pénz az van ha akarat van. Lásd pl. a buszvárók építése a puszta közepébe, amit havonta max. 1-2 ember használ, vagy pl. 4-es metró súlyos 100 milliárdokért, ami nehézmetró és mint ilyen a létező legdrágább megoldás földalatti vasút tekintetében. Sőt a leghosszabb és legdrágább Combino villamosokat sikerült megvenni és még lehetne tovább sorolni.

A szabályok is tudnak változni ha akarat van hozzá, pl. a maximális villamos megállóhely hossz is át tudott változni a Combinok kedvéért, a minimális állomásköz a metróvonalakon is megváltozott rövidebbre a 4-es metró kedvéért, ha akarat van akkor ezek sem akadályok ezért az is rossz érv egy amúgy hasznos és jó megoldás ellen, h a szabályzat nem engedi. Csak egy példa jut eszembe Eplény. Időről időre felvetődik, h megállóhelyet létesítsenek a település központjában hiszen pont kettévágja a vasútvonal, de az állomás jóval messzebb van, km-ekre a település határtól. De h ott lenne a központban akkor mindjárt többen használnák. Mindig azzal megy vissza, h nem lehet, mert a szabályzat szerint nem lehet mert túl nagy emelkedő van ott. Nem azért, mert gondot okozna a szerelvénynek, nem azért mert veszélyes volna, nem azért, mert nem volna értelme, hanem azért mert egy régi szabályzat még a gőzősök idejéből megtiltja. A Bzmot sem új jármű, de még neki sem okozna gondot. Ezen pedig lehetne segíteni ha lenne rá akarat és ez a dolog tényleg nem kerülne semmibe. Hiszen Gádoros élő példa, h a vasútbarátok képesek összefogni akár társadalmi munkában megépítik a peront ez pedig 0 ft-ba kerül a MÁV-nak. Aztán ha már ott a peron csak megállni kell ott a vonatnak.