Komoly bibliakutatás és kritika már a XVIII.-ik évszázadban elkezdődött német

protestáns teológusok vezetésével, akik a Biblia részletes elemzésén
keresztül szerettek volna bizonyítékot találni a Katolikus Egyház hamisnak vélt
vallásmagyarázataira. Tehát nem kívülről jött sátán küldöttei, hanem tudós
keresztény hitvédelmezők boncolták, szedték szét darabjaira az
Újtestamentum görögül írt dokumentum anyagát, akarva, vagy akaratlanul
kimutatva következetlenségeit, feltűnő hibáit, - egyre több kérdést szülve,

heves vitákat kiváltva.1774-ben Johann Griesbach bevezette a ‘szinoptikus'
[áttekinthető] vizsgálati módszert, melynek lényege, hogy az első három
Evangélium; Márk, Máté, Lukács rendkívül hasonló, rokon szerzemény, míg
János későbbi, és sokszor feltűnően eltérő. Tübingeni egyetem tanára, Dávid
Friderich Strauss 1836-ban kiadta ‘Jézus Élete Kritikus Vizsgálata' című
könyvét, melyben a ‘paralel' [összehasonlító] eljárást alkalmazva szépen
sorrendben kimutatta a négy Evangélium versei között meglévő eltéréseket,
és ellentmondásokat. Következtetéseivel arra a megállapításra jutott, hogy

az Evangéliumok írói nem lehettek szemtanúk, hanem kései szerzők, akik
több forrásból gyűjtötték össze Jézusról írt műveiket. Jézus csodatételeit
korábbi hagyományokból átvett mitológiai mozzanatként magyarázta, amiért
elvesztette az állását. Karl Lachmann 1835-ben kimutatta, hogy Márk a
legkorábbi ‘szentírás' szerző, és Máté valamint Lukács részben tőle
másoltak, sokszor egész mondatokat, verseket szóról-szóra. További említésre
méltó termékeny protestáns tudósok, mint Rudolf Bultmann, Karl Ludwig  

Schmidt, Williem Wrede,- mind komoly kritikai munkákkal járultak hozzá a
‘Jézus Misztérium' megértéséhez. Tanulmányaik, könyveik magától érthetően
sértő csalódásokat váltottak ki a keresztény hívőkből, melyet Albert
Schweitzer így foglal össze: „Nincs annál negatívabb dolog, mint Jézus élete
kritikus tanulmányozásának eredménye. Názáreti Jézus, aki eljött mint
Messiás, tanította Isten országának etikáját, aki megalapította ezen a földön
a Mennyek Országát, aki meghalt értünk, … az sohasem létezett. Ez a képzet
nem kívülről lett lerombolva, hanem a mi kutatásaink eredményeképpen hullott
szét darabjaira, a komoly történelmi problémák által, melyek egymásután a
felszínre kerülnek”.

(katolnai)