Az anyukám most ötve körül van, de 40 évesen még diákjeggyel mentünk a BNV-re.
Én 31 vagyok, és nem ritka, hogy a barátjának, vagy férjének hisznek. Egyszer ültünk a Városligetben egy padon. Egy fiatal srác arra jött, és megkérdezte, hogy ti jártok. Egy másik esetben meg a Westend-ben voltunk, és segítettünk egy srácnak és a barátnőjének interneten vásárolni. Míg én a srácnak segítettem az anyukámtól a lány megkérdezte, hogy gyerkőc van-e? Mire mondja anyukám, hogy igen, ott segít a barátodnak. :) Én jókat derülök ezen. Anyukámnak meg persze dagad a mája, és joggal . Azért, mert az ember szül egy-két gyereket, még lehet jól kinézni, nem kell háziasszonnyá válni. Csak sokan elhagyják magukat, pedig semmi sem tart örökké, és amikor vége a szerelemnek, házasságnak, akkor bizony jól jönne nekik, ha nem menyecskének hízva néznének ki, hanem ahogy annak előtte.