Nem bírtam ki, letöltöttem p2p. Fúrta az oldalam a kíváncsiság, meg féltem, hogy nehogy fake-et töltsek. De sikerült beszereznem az eredetit (320kbps CBR mp3).

Egyetértek a heavymetal.hu írásával, ami kritikának tényleg kevés, de igaz. Az Endgame így első hallgatás után az United Abominations-szal van egy szintben, talán csak hangyányit jobb. Összességében lapos, unalmas, könnyen unható ez is. Pedig vannak rajta jó megmozdulások, király riffek, szólók se rosszak itt-ott, valami mégis, mintha hiányozna. Üresnek tűnik.

Legjobb nóták eddig az albumon szerintem: Left Bodies, Endgame, Head Crusher, How the Story Ends. Végülis mindegyik jó.
Kivéve a két legrosszabb nótát: Dialectic Chaos (instrumentális bevezető) elég gyenge, és a "The Hardest Part of Letting Go...Sealed With a Kiss" ballada eléggé nemistudomleírnimilyen.