"Mint mondtam, a kvázirészecskékra nyugodtan gondolhatunk úgy, mint matematikai segédeszközökre, míg a valódi részecskék mögött elsődleges elvek vannak. A foton mögött a kvantumelektodinamika, az elektron és az elektrogyenge bozonok mögött a elektrogyenge kölcsönhatás Weinbeg-Salam-elmélete, a kvarkok és gluonok mögött a kvantumszíndinamika (QCD), illetve az összes előbbi mögött ezeknek az egyesítése után kapott standard modell, az atomok és molekulák mögött a kvantumkémia, stb."

 

A "valódi" részecskékkel való leírás is a többrészecskerendszerek egyszerűsítés,mert a részecskék közötti kölcsönhatás sokkal kisebb.

 

"A kvázirészecskék rögtön elvesztik érrtelmüket, ha kilépünk az adott keretekből (pl. az elektonnal szemben), ill. ha mondjuk elhagyunk valamilyen egyszerűsítő feltevést. Mondjuk a harmónikus oszcillátorhoz szükséges lineáris kapcsolatot a kitérítő erő és a kitérés között (Hook-törvény). Nemlinearitás esetén nem lesznek fononok a szilárdtest-rácsban és nem lesznek rotonok a magnetohidrodinamikai folyadékban."

 

 

Szerencsére a részecskék közötti kölcsönhatás energiája általában  sokkal kisebb(a kisenergiás kvantumszíndinamikában pont nem),mint az egyrészecske energiák.Ezáltal elegendő az egyrészecskeállapotokkal törödni,és a köztük lévő kölcsönhatással figyelembe venni ettől az ideáltól való eltérést.Valójában n darab részecskéből álló rendszernél egy darab n részecskeállapottal kéne foglalkozni.De az anharmonikus korrekció szerencsére áltában sokkal kisebb az egyrészecskeenergiáknál,így szét lehet szeparálni az n-részecskeállapotot n darab egyrészecskeállapotra,úgy hogy az anharmonikus eltérést,mint a részecskék közötti kölcsönhatásként lehet téárgyalni,perturbáció számítással lehet figyelembe venni.

A QCD-ben kisenergián a perturbációszámítás nem mükődik,mert az anharmonikus korrekció összemérhető a harmonikus energiával,és emiatt a perturbációszámítás divergál és numerikus módszerekre vannak kényszerülve(a káoszelméletben mindig ez van).

 

Szerintem a "valós" részecskék ugyanolyan viszonyban vannak a mezővel(mező rezgésállapotának kvantumjai),mint a "kvázi" részecskék a kristályráccsal,vagy mondjuk a "plazmarács" rezgésével(plazmonok esetén,ezek a plazmarezgések kvantumjai).Csak a mező folytonos,míga kristályrács szerkezete az atomosság miatt diszkrét tartományokból áll.