"Azok a kisforgalmú megállóhelyek ténylegesen olyan kis forgalmúak (napi néhány utas), hogy azokért sírni felesleges."

Nem hallottál még arról az örökbecsűről, hogy jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint? Meg még valami: sok olyan megálló van, ahol nincs út, nincs busz. Ilyen megállókat egyelőre megszüntetni nem lehet. Oda is érvényes a leszállásjelző, ha már beszereltük a motorkocsiba.

"Lehet többe kerülne beszerelni a leszállásjelzőt, mint amennyi bevétele a vasútnak lesz belőlük."

Csak érdekességképpen: a leszállásjelző berendezés megtérülése nem a menetdíjbevételből, hanem az elmaradó felesleges megállások üzemanyagából térül meg.

"Ráadásul a vasútnak többet érne, ha azokra a megállóhelyekre fókuszálna, ahol potenciális utas is van ténylegesen."

Most akkor potenciális, vagy tényleges? :D

"Azokon a helyeken, ahol meg szorít a menetidő, mert pl az ütem így jön ki, lényegileg nemsokat érsz a leszállásjelzővel, mert ha már lesz fel/leszálló azért ténylegesen meg kell állni, így a menetidőmegtakarítás nem érvényesül, melynek következtében nem alakulhat ki a megfelelő menetrendszerkezet."

Nem fogod elhinni: ha egy vonalon az összes megállást feltételessé teszem, több időt takarítok meg, mintha néhány megállót végérvényesen kinyírok, a többi helyen pedig megállok akkor is ha van utas, akkor is ha nincs.

"Nem feltétlenül. Ugyanis a vonatok 2 fős személyzettel üzemelnek jelenleg. Ha busz megy peremidőben, akkor a személyzeti költség már a felére csökken (persze, ha a szolgálati időbeosztás megfelelően alakul). Tehát már ígyis elérhető a megtakarítás, pláne, ha peremidőn túl a már meglévő busz a vonattal összevonható, akkor komlett 2 fő a megtakarítás."

Linkeld be légyszi azt a törvényt, mely megtiltja a mozdonyvezetők részére a jegykiadást/jegyellenőrzést.
És kérdezz meg szakembereket arról, mit jelent a peremidős közlekedés fogalma, mert válaszodból az derül ki, hogy nem tudod.