hmsoft Creative Commons License 2009.08.30 0 0 32110
Charleston Az egyik irányzat szerint nem éri meg. A másik irányzat szerint a vidéket kiszolgáló, egyfajta biztonságérzetet sugárzó infrastruktúra kiépítésén és fenntartásán, az infra- és járműépítésben érintett beszállítókon keresztül a gazdaság mozgatásán, valamint a foglalkoztatáson, terület-felértékelésen keresztüli externáliák miatt, megfelelő menedzselés mellett, megéri.

Az egyik irányzat szerint felesleges egy kapszulányi finomra őrölt homokot beadni a betegnek, mert attól úgysem gyógyul meg. A másik irányzat szerint hasznos lehet a homokkapszula, hiszen ha a beteg nem tudja, hogy homok van benne, hanem elhiszi, hogy majd ettől lesz jobban, akkor igen-igen nagy valószínűséggel tényleg jobban lesz. Az externáliás hatásokat is lehet kezelni az első irányzat szintjén, de ekkor hamar eljutunk valami hatezer változós függvényhez, jobb esetben. A másik irányzat szintjén a dolog úgy festene, hogy az egyszeri polgár mit vállal a saját hitéért. Ha azt hiszi, hogy az adott infrastruktúra biztonságérzetet ad, és minden egyebet, amit fentebb felsoroltál, és mindezért ő hajlandó áldozatot hozni (egyszerűbben és csúnyábban mondva: megpumpolható), akkor az adott infrastruktúra fenntartásának értelme ennyivel növekszik. És simán kijöhet, hogy tényleg értelme van fenntartani, ezért.

VT22 Mindkettőt. Féligmeddig.

Vagy addig sem, a lentebb már részletezett okoknál fogva.

A vasút nem akar vasút lenni, az állam nem akar állam lenni.

OFF A másodikat a magam részéről támogatom. :) Apucira nekem nincs szükségem, mégpedig azért nem, mert bárki, aki fenntartja a jogot arra, hogy segítsen nekem, automatikusan arra is fenntartja, hogy döntsön helyettem. ON

hm