Éhhalálra elég a hazai minimálbér

Éhhalálra elég a hazai minimálbér
2009.08.25. 15:00

Eddig is tudtuk, hogy viszonylag keveset ér a fizetésünk nem csak a nyugatiakéhoz, jó néhány szomszédunkéhoz képest is, de ezt most jól a képünkbe is vágták! Az Eurostat felmérése szerint az unióban szinte mindenkit irigyelhetünk: húsz országból tizenötben magasabbak a minimálbérek. Nálunk nettó 71 ezer 500 forintot, Luxemburgban viszont több mint a hatszorosát: 436 ezer forintot kell kifizetni a munkáért. Talán csak a bolgárokat szánhatjuk, náluk mindössze 33 ezer forint a minimálbér. Ha pedig azt nézzük, hol mit tudnak vásárolni az emberek a pénzükön, hát még rosszabbul állunk.

Hiába nőtt nálunk az elmúlt kilenc évben majdnem mindig a minimálbér összege az előző évihez képest, még mindig sereghajtók vagyunk az Európai Unióban. A különbségek országonként meglepően nagyok.
A minimálbér voltaképp arról rendelkezik, mekkora az a legkisebb összeg, ami alatt nem lehet munkaszerződést kötni, és jobbára ez után adóznak azok is, akik saját maguk munkáltatói. Összege Magyarországon alacsonyabb a megállapított szegénységi szintnél: nettó 71 ezer 500 forint.
– Szomorú, de eléggé elszakadtunk szomszédos versenytársainktól – szögezte le Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének vezetője.
– Mivel a minimálbér az éppen aktuális átlagbér 60 százaléka, addig nem várható javulás, amíg nincs fellendülés. Csehországban és Szlovákiában igen nagy erővel indult meg a gazdasági növekedés, és ez a válság ellenére magával húzta többek között a minimálbéreket is. Magyarországon viszont mi történt? Évekig óta folyik az osztogatás, közben pedig a teljesítmény egyre csökken.
A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke szerint csak tovább rontja a helyzetet, hogy nagy adót pakolnak az árucikkekre. De nem csak a gazdaság teljesítő képességén múlik, mennyit keresünk. Farkas Péter szerint a minimálbérek alakulása mögött több száz év történelme lapul: annak alakulása függ a dolgozók összetartásától és harciasságától, sőt újabban a dolgozók világméretű versenyeztetésétől is.

– Szegény országban olcsó a munkaerő – szögezte le a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Borsnak.
A minimálbérek a munkaadók, az állam és a szakszervezetek tárgyalásain alakulnak ki. A munkaadók abban érdekeltek, hogy az összeg, sőt általában a fizetés alacsony legyen. Ez viszont öngól, mivel így csökken a kereslet, hiszen az árukat és szolgáltatásokat a kis bérből nem tudják megfizetni. Ez visszahat a bérekre, és így alakul ki a lefelé menő spirál, ami elmélyítheti a válságot.
– Ha akár minimálbéren foglalkoztatnák a ma nem dolgozó embereket, akkor lenne pénzük vásárolni, és visszaszorulna a feketemunka. Ez növelné az állam adóbevételeit, csökkentené szociális kiadásait, és el lehetne indulni fölfelé.


Havi minimálbér az EU

tagállamokban, csökkenő sorrendben
(átszámítva napi árfolyamon)
- Luxemburg: 1642 euró - 436 000 Ft
- Írország: 1462 euró - 396 000 Ft
- Belgium: 1387 euró - 372 000 Ft
- Hollandia: 1382 euró - 371 000 Ft
- Franciaország: 1321 euró - 354 000 Ft
- Anglia: 1010 euró - 271 000 Ft
- Spanyolország: 728 euró - 195 000 Ft
- Görögország: 681 euró - 182 869 Ft
- Málta: 630 euró - 169 000 Ft
- Szlovénia: 589 euró - 158 000 Ft
- Portugália: 525 euró - 141 000 Ft
- Csehország: 306 euró - 82 170 Ft
- Szlovákia: 296 euró - 79 484 Ft
- Lengyelország: 281 euró - 75 457 Ft
- Észtország: 278 euró - 74 651 Ft
- Magyarország: 270 euró - 71 500 Ft
- Lettország: 254 euró - 68 207 Ft
- Litvánia: 232 euró - 62 300 Ft
- Románia: 153 euró - 41 085 Ft
- Bulgária: 123 euró - 33 029 Ft
Dániában, Finnországban, Svédországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Cipruson a törvények nem rendelkeznek ilyen illetményről. EU-n kívül:
Törökország (tagjelölt): 319 euró - 85 661 Ft
Oroszország: 97 euró - 26 047 Ft
USA: 844 euró - 226 640 Ft
SD / CSF


Bruttó átlagkereset

A január-márciusi adatok szerint az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a következő volt:
Versenyszféra: 193 284 Ft
Köztisztviselők és közalkalmazottak:
205 049 Ft
Ez pedig azt jelenti, hogy azok keresnek jobban, akiket közpénzből fizetünk, míg azok, akik gazdasági szempontból értéket, eladható árut és szolgáltatást termelnek, azoknak a jövedelme kisebb.
Forrás: KSH